Infostart.hu
eur:
367.78
usd:
335.37
bux:
143890.85
2026. november 18. szerda Jenő
Rear view of boy with computer
Nyitókép: Isabel Pavia/Getty Images

Ovisok a bíróságon: nem kötelező, és tabuk is vannak – a bírói oldal reakciója

A bíróságoknak értesítenie kell az ítélőképessége tudatában lévő gyerekeket, és lehetőséget kell biztosítaniuk, hogy elmondhassák véleményüket az elhelyezésükkel kapcsolatban, a bíróság előtt azonban nem kötelező megjelenni – mondta az InfoRádiónak a válóperekre vonatkozó augusztus óta hatályos szabályról a Pesti Központi Kerületi Bíróság családjogi csoportjának vezetője. Várai-Jeges Adrienn szerint az eddigi tapasztalatuk az, hogy az értesített gyerekek igen aktívak.

Várai-Jeges Adrienn azzal kapcsolatban, hogy egy 5-6 éves gyerek tud-e a maga sorsáról dönteni kifejtette: az, hogy kit tekintünk ítélőképessége birtokában lévőnek, arról a mai napig számos tudományos konferencia, beszélgetések, állásfoglalások történnek, de semmilyen nemzetközi egyezmény – gondolva itt például a Gyermek jogairól szóló New York-i Egyezményre – nem állapít meg korhatárt az ítélőképesség tekintetében. A magyar jogszabály azt mondja ki, hogy az a kiskorú gyermek, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes a meghallgatása során az őt érintő tények és döntések lényeges tartalmát megérteni, a várható következményeket belátni az a gyermek ítélőképességének birtokában van.

Megjegyezte, nyilvánvalóan, amikor a bíróság megkapja a keresetlevelet, abból általában csak az derül ki, hogy egy gyermek hány éves, tehát az, hogy az ítélőképessége birtokában van-e vagy nincs, így sokat számíthat a szülők személyes meghallgatása, akiktől meg lehet kérdezni, hogy a gyermek mennyire szocializált, milyen a fejlettségi szintje.

A szakember megerősítette az InfoRádió értesülését, miszerint az utóbbi időben egyre több óvodás és kisiskolás korú gyermek kap levelet a bíróságoktól, hogy mondja el véleményét a vele kapcsolatos gyermekelhelyezési perben, amennyiben „megfelelő érettségi szinttel, szókinccsel rendelkezik”, de kiemelendő: az, hogy a bíróság értesíti a gyermeket arról, hogy elmondhatja a bíróságon a véleményét, ez nem azt jelenti, hogy a bíróság beidézte őt gyermekmeghallgatásra, tehát

egy gyermek bírósági eljárásban való meghallgatása nem kötelező, erre akkor kerül sor, hogy ha a gyermek ezt kéri.

A tapasztalatuk egyébként az, hogy meglehetősen aktívak a gyerekek, legalábbis a Pesti Központi Kerületi Bíróság területén – mondta a családjogi csoport vezetője.

Arra a kérdésre, hogy a bírók fel vannak-e készítve az esetleges manipulációra, hiszen kisgyerekekről van szó, akiket az egyik-másik szülő befolyásolhatja, azt válaszolta, a családjogi bírák számára évek óta tartanak képzéseket – pszichológus szakértők bevonásával –, hogy például az életkorhoz viszonyítva milyen sajátosságok vannak, hogyan lehet bizonyos életkorú gyerekekkel kapcsolatot teremteni, egy olyan bizalmi légkört kialakítani, hogy megfelelő, nyugodt mederben folyjon a meghallgatás.

Hangsúlyozta: teljesen nyilvánvaló, hogy

soha egy bíró nem fog feltenni olyan kérdést például: „melyik szülődet szereted jobban”, „kivel szeretnél élni”, stb.

Ilyen kérdések a gyermekek meghallgatásán nem hangozhatnak el és nem is hangoznak el – húzta alá. Várai-Jeges Adrienn elmondása szerint vannak olyan előadások, amik arra koncentrálnak, hogy hogyan látja a bíró, honnan tudja azt, hogy a gyermeket az egyik vagy a másik szülő befolyásolja. Azt is kiemelte, hogy semmiféleképpen nem lehet a gyermeken olyan teher, hogy akár lojalitáskonfliktusba kerüljön, akár kellemetlenül érezze magát. Tehát nagyon figyelnek arra, hogy a gyerek lelke is rendben legyen végig a meghallgatás alatt és az után is – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×