Sztrájkkal indulhat a tanév, erősítette meg az InfoRádiónak Totyik Tamás, jelezve: ennek formája még nem tisztázott, sor kerülhet precíziós sztrájkra, de munkabeszüntetésre is. De valamilyen formában tiltakozni fognak a kormány intézkedései ellen, illetve hogy semmilyen lépés nem történik a közoktatás helyzetének javítása érdekében – nyomatékosította a PSZ alelnöke.

A precíziós sztrákjról elmondta: ez egy lassító sztrájk, amikor a jogszabályok betűjét betartják. Ugyanakkor mivel a korábbi sztrájknál úgy számolt a kormányzat, hogy egy tanítási órára másfél órás munkaidőt vontak le, vagyis hozzászámoltak egy fél órás felkészülést, ezért a sztrákjszervezők úgy döntöttek, hogy akkor a hétköznapi életben is így fog ez működni. Akinek tehát 26 tanítási órája van, annak – másfél órás bérlevonással számolva – 39 óra tanításhoz kapcsolódó közvetlen munkaideje van, vagyis heti 1 órában fogja csak ellátni a kapcsolattartást a gyerekekkel, a szülőkkel az értekezleteket, valamint például a versenyeket. Ha ezen az egy órán felüli munkaterhelésük van, akkor azt írásbeli utasításként kérik az intézményvezetőktől, és az így végzett munkát pedig ki kell fizetni munkabérként – fejtette ki Totyik Tamás.

A szakszervezetek mások mellett minimálbérhez kötött bérszámítást követelnek, valamint azt, hogy biztosítsák a béreik értékállóságát. Utóbbit egy egyszeri 45 százalékos béremeléssel képzelik el, hogy a diplomás átlageresetenk legalább a 65-70 százalékára fel tudjanak zárkózni. A kabinet egyébként 2027-re vagy 2028-ra a diplomás átlagbér 80 százalékára szeretné emelni a pedagógusok átlagos jövedelmét, uniós források felhasználásával, derül ki a kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021–2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiából. Totyik Tamás szerint viszont

aggályos, hogy még 5-6 évig mennyien fognak a pályán maradni,

és fenntartható lesz-e a rendszer, ha ilyen távoli időpontra tolják ki a bérrendezést.

Nem várhat a technikai alkalmazottak (a takarítóktól az adminisztrációs feladatokat ellátó kollégákig) a bérrendezése sem, amit a koruk, vagy a munkában eltöltött éveik alapján kellene végrehajtani – vélekedett Totyik Tamás. Itt legalább egy 15-20 százalékos elmozdulásra lenne szükség, máskülönben a versenyszféra el fogja őket szipkázni.

További követelésük, hogy a mozgó 22-26 órás munkahetet – a 26 óra egyébként, amivel most számol a Klebelsberg Központ Európában egyébként a legmagasabb – drasztikusan csökkentsék, első lépésben fixálva az eredeti, 22 tanítással lekötött munkaórára, ami az uniós átlagnál még így is magasabb lenne. A PSZ alelnöke megjegyezte: a szomszédos Romániában 18 órában tanítanak a tanárok.

Végül a nevelést-oktatást segítő pedagógiai- és gyógypedagógiai asszisztensek felügyeleti óraszámát is csökkentetni szeretnék 40-ről 35 órára – ismertetett a szakszervezeti vezető –, hogy a fennmaradó 5 órában csak az adminisztrációs feladataikra koncentrálhassanak és a kollégáiknak segíthessenek. „Úgy gondoljuk, hogy

ha valaki folyamatosan 40 órát gyermek mellett van, az a mentális állapotát nagyon leterheli,

nagyon komoly egészségkárosodást okoz” – fogalmazott Totyik Tamás. Példaként itt az Egyesült Államokat hozta fel, ahol két, gyerekekkel eltöltött óra után egy óra pihenő jár a pedagógiai asszisztensek, hogy regenerálódhasson, a hangszálait pihetesse.

A Pedagógus Szakszervezet alelnöke a szerdai sztrájktárgyalás során azt javasolta a kormánynak, hogy

hozzanak létre egy vészhelyzeti operatív törzset a közoktatás terén,

mert az egyre súlyosbodó tanárhiány miatt az a működési határán van. Hozzátette: a megbeszélésen tréfásan megjegyezte: jó lenne, ha az összes pedagógus diplomával rendelkező képviselőt, miniszteri és oktatási hivatali alkalmazottat kivezényelnék az oktatási intézményekbe a hiányzók pótlására – pedagógusbéren.