Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Budapest, 2022. július 13. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b3) beszél a Karmelita kolostorban 2022. július 13-án, ahová a háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák miatt, amelyek Magyarországra is kihatnak, összehívta a kormánykabinetet, amelynek tagjai a szakmai kabineteket vezető miniszterek. Balról Németh Szilárd, rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos (b2), jobbról Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (j3),  Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j2), Palkovics László technológiai és ipari miniszter (j) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (j4). A kabinetvezetői értekezletet azért tartják, mert energia-veszélyhelyzet van Európában; az ukrajnai háború miatt emelkednek az energiaárak, és az elmúlt napokban világossá vált, hogy az őszi-téli időszakban nem lesz elegendő gáz az Európai Unió országaiban. Miniszterelnöki Sajtóirod
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Csak a bizonytalanság a biztos - minisztériumi elbocsátások

Csökken a minisztériumok létszáma, bár a költségvetésben állítólag még a bővítés szerepel.

A 24.hu tudta meg, hogy az egyik tárcához tartozó, majdnem tucatnyi szervezetnél, 40 munkahely szűnik meg. Erről egy belső utasítás szól, amely létszámleépítést rendel el a kormányzati hivatalokban. Amikor a portál rákérdezett, a Kormányzati Tájékoztatási Központ csak annyit közölt, hogy valóban megkezdődött az apparátus karcsúsítása. Az azonban nem derült ki, hogy hány munkahelyet akar megszüntetni a kormány.

Korábban meglehetősen ellentmondásos információk láttak napvilágot a kormányzati létszám leépítéssel kapcsolatban. Júniusban 10 százalékos takarékosságot hirdettek, amelynek értelmében a kormány, saját magán, 581 millió forintot kellene, hogy megspóroljon. Sőt, a 24.hu idézi a Népszavát, amely arról írt, hogy a jövő évi büdzsében már 30 milliárdos kormányzati költségcsökkenést irányoztak elő, ami jelentős számú munkahely megszüntetését is jelentheti. Ezt azonban Gulyás Gergely kancellária miniszter álhírnek nevezte. Ezt követően, ugyancsak a Népszava számolt be arról, hogy a 2023 költségvetési tervezetben a minisztériumok létszámának bő, 500 fős növelése szerepel.

Ennek viszont ellentmodani látszik a mostani, elbocsátásokról szóló belső információ - állapítja meg a 24.hu. A portál kérdésére mind az igazságügyi, mind pedig az innovációs tárca megerősítette a leépítések tényét, de pontos számokat ők sem közöltek.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×