eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Stack of banknotes as background (Hungarian Forint) 20000 forint banknotes Ferenc Deak close up as a background. Europe Hungary. The all-seeing eye motif.
Nyitókép: Jozsef Zoltan Varga/Getty Images

Visszatér egy sokat vitatott adó Magyarországra

A rezsivédelmi és a honvédelmi új alapok feltöltéséhez 900 milliárd forintot szed be a kormány különféle adóemelésekkel és extraprofit-elvonásokkal. Ezek egyike lesz a médiavállalkozásokra kivetett reklámadó ismételt bevezetése - derült ki a csütörtöki Kormányinfón.

A reklámtevékenységből befolyó bevétel egy részét elvonó ágazati adót 2014-ben vezette be a magyar kormány. A szabályozást széles körű tiltakozás előzte meg: a Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére televíziók, rádiók, nyomtatott és internetes újságok fejezték ki, hogy nem értenek egyet az Országgyűlés elé beterjesztett tervezettel. Több piaci szereplő arra hivatkozott, hogy a reklámadó a költségvetés számára arányát tekintve jelentéktelen bevételt jelentene, a médiavállalatokat viszont tönkretenné.

A szabályozást azonban bevezették, értelmében

  • a reklámokból származó árbevétel, valamint
  • a saját célú reklámok költsége után

adót kellett fizetnie a jövőben

a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel volt.

A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kellett alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén.

2015-ben az Európai Bizottság vizsgálatot indított, mert azt gyanította, hogy az árbevétel szerint 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak, és ez sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat.

A kormány még abban az évben módosított a vonatkozó rendelkezésen, és az addigi sávos - leginkább az RTL Klubot sújtó - adó helyett egykulcsos, 5,3 százalékos reklámadót róttak ki valamennyi adóalanyra, azzal, hogy 100 millió forintig nem kellett adót fizetni.

A reklámadó mértéke 2019-re már 7,5 százalékra emelkedett, ám abban az évben az alkalmazását felfüggesztették, úgy, hogy a mértékét 0 százalékra csökkentették.

Az Európai Unió Bírósága végül 2021. március 16-án tette közzé döntését, amely szerint a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat.

Azt nem tudni, hogy a csütörtöki Kormányinfón bejelentett 2023-as ismételt bevezetés a fentiekkel azonos feltételekkel történik-e.

Címlapról ajánljuk
Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Nyolc kategóriában összesen tizenhat díjat adnak át a februári filmfesztiválon. Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta: ismét versenyfesztivál lesz a Magyar Filmszemle, melyen szakmai különdíjak is gazdára találnak, továbbá az információs és panoráma szekcióban olyan alkotásokat is levetítenek, melyek rendezői nem kívánnak benevezni a versenybe, de a szakma véleményére kíváncsiak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 24. 17:15
×
×
×
×