Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Martin Barraud/Getty Images

Ötpontos javaslatcsomaggal álltak elő a hazai magánegészségügyi szolgáltatók

A cél, hogy a hazai egészségügyi ellátás lényegesen jobb legyen – mondta az InfoRádiónak Lancz Róbert, a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, a Doktor24 vezérigazgatója.

Elsőként szektorsemleges finanszírozást javasol a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete: szabályozott módon a magánszolgáltatók is nyújthassanak NEAK-finanszírozott lakossági ellátást. A lényeg, hogy a magánegészségügy ugyanazokkal a feltételekkel ugyanazokat a támogatásokat kaphassa meg, mint az állami ellátók, és ha szükséges, akkor az igénybe vevővel közös finanszírozást lehessen kialakítani, ahol a lakosság – kiegészítve az állami finanszírozást – saját maga (vagy a munkaadóján, esetleg egy egészségügyi biztosításon keresztül) tudja a szolgáltatást igénybe venni – magyarázta Lancz Róbert.

A következő javaslat az, hogy közösen tegyék hatékonyabbá az ellátást annak érdekében, hogy az ügyfelek a legrövidebb idő alatt a leghatékonyabb, a legprofesszionálisabb szolgáltatást tudják igénybe venni. Ehhez részben szabályozni kell az ellátás tartalmát, részben pedig edukálni kell közösen mind az orvosokat, mind a szakembereket, mind a szolgáltatást igénybe vevőket egy másfajta struktúrára. Emlékeztetett, hogy Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban egy orvos–beteg találkozó 5-10 percet vesz igénybe szakterülettől függően, és nem 20-30 perceket, mint jelen pillanatban Magyarországon a gyakorlat, hiszen – mint fogalmazott –,

a hazai orvosok ma rengeteg olyan improduktív időt töltenek el egy vizsgálat során, ahol az ő szerepük egyébként mellékes.

Lancz Róbert példaként említette azt, amikor a páciens vetkőzik és öltözik, hiszen ez egy térben történik. Ha nagyobb feladatot, nagyobb hatáskört adnak az asszisztenseknek, a szakdolgozóknak, akkor ugyanazon a magas szakmai színvonalon sokkal hatékonyabban tudnak ellátni.

A következő fontos terület a prevenció. Az egyesület elnöke nagyon üdvözlendőnek tartja, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a bizottsági meghallgatásán szintén kiemelt ügyként említette a megelőzés kérdését, hiszen e területen Magyarországnak nagyon kell fejlődnie, mert elsősorban a gyógyításra koncentrálunk. Lancz Róbert kiemelte, hogy a magánegészségügyi szektor évek óta kulcsszerepet vállal abban, hogy a prevenció és az egészségben eltöltött évek fontosságát hangsúlyozza, valamint tesz is ennek érdekében. Az állam is időről időre indít különböző kampányokat, de ezt hatékonyabbá kell tenni, összehangolva a munkát az magánegészségüggyel.

Negyedik pontként azt javasolják, hogy

az ellátás szétválasztása szabályozottabb módon történjen.

Nagyon üdvözítőnek tartják az egészségügyi jogállásról szóló törvényt, de elég szigorúan választotta szét a magán- és állami ellátást, ide értve a résztvevőket, de az egész tevékenységet is – mondta a Doktor24 vezérigazgatója, és hozzátette, az irány helyes, de finomhangolásra szorul szakterület és földrajzi területek függvényében. Ma előfordulhat olyan, ha egy szakember „magánban” megvizsgál egy kardiológiai esetet, és kiderül, hogy komoly műtéti beavatkozásra van szükség, ugyanez az orvos ezt nem végezheti el az állami ellátórendszerben, mert a magánban kezdte. Annak ellenére sem, ha a magánszolgáltatásban ezt a szolgáltatást sehol nem lehet elvégezni – fejtette ki Lancz Róbert, hangsúlyozva, hogy ilyen esetekben fontos lenne az átjárhatóság.

Az ötödik pont az ellátás minősége. A PRIMUS elnöke emlékeztetett, hogy ma a szabályozás csak úgynevezett minimumfeltételeket ad meg ahhoz, hogy egy egészségügyi szolgáltató működjön, viszont nem mondja meg, hogy mi a maximum, és hogy milyennek kellene lennie az ideális ellátásnak, vagyis nem méri az ellátás hatékonyságát, működését – mutatott rá a szakember, aki szerint itt is fontos lenne, hogy szektortól függetlenül egységesen alakítsák ki a protokollokat.

Az egyesület elnöke azt is kiemelte, hogy az említett átalakítások közép-hosszú távon ráadásul költségcsökkenéssel is járnának, hiszen kialakulna az ügyfelek érdekében létrejövő verseny, a hatékonyabb ellátás, amiben jelentős szerepet kaphatnának a minőségi kritériumok, és ugyanaz az egységnyi forint, amit ma a lakosság és az állam közösen elkölt gyógyításra, sokkal hatékonyabban hasznosulna, ezáltal kisebb ráfordítással lehetne hosszabb egészségben eltöltött éveket biztosítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×