Mint ismeretes, Orbán Viktor ötödik kormányában a belügyminisztérium felügyelete alá került – a közoktatással egyetemben – az egészségügy.

Az egészségügy fejlesztésének legfontosabb irányait foglalta össze 8 oldalas levelében a Magyar Orvosi Kamara. A dokumentum leszögezi, hogy az egészségügy komplex rendszer, ezért érdemi változás is csak a szabályozás, a beavatkozás és a működés összehangolt átalakításával érhető el. A fejlesztés egyik alapja az egészségügy szerkezetének átalakítása, és az erőforrások centralizációja kell legyen – mondta megkeresésünkre a MOK alelnöke.

Lénárd Rita szerint mind a közfinanszírozott, mind a magánellátás adatainak a nagyon pontos felmérése, megismerése és transzparenciája kell az első lépésnek lennie. Anélkül ugyanis, hogy feltérképeznék akár a beteglétszámot, akár egy fekvőbeteg-intézményben az ápolási időt, nem tudnak semmilyen változást megtervezni – magyarázta a MOK-alelnök aki szerint ezeknek az adatoknak az ismertében lehet szó egyáltalán az erőforrás centralizációról, illetve a szerkezetátalakításról.

Lénárd Rita szerint az intézményrendszert úgy kell átalakítani, hogy a területi központokban a legkorszerűbb technika és a szükséges személyzet is rendelkezésre álljon. A kamarai alelnök szerint sürgős feladat az ápolás megerősítése is – de

nemcsak a kórházi, hanem az otthoni és a hospice ápolásra is koncentrálni kell.

Mint mondta, nagyon fontos szót ejteni a kiterjesztett hatáskörű ápolókról, akik tulajdonképpen egy egyetemi végzettséggel nagyon sok olyan területet el tudnak látni, amit eddig a hálapénz miatt az orvos látott el. Esetükben meg kell teremteni azt a méltó díjazást, ami most nagyon-nagyon nincs meg – fogalmazott.

A Magyar Orvosi Kamara szerint a változások másik fő iránya a kórházak tehermentesítése kell legyen. Így a járóbetegellátást, az egynapos sebészeti beavatkozásokat és a háziorvosi rendszert kell erősíteni, az infrastruktúra fejlesztését is ehhez kell igazítani – mondta Lénárd Rita, gondolva itt a telemedicinára, a mesterséges intelligencia alkalmazására.

A kamara fontosnak tartaná továbbá, hogy a tisztiorvosi szolgálat kapja vissza korábbi hatósági jogkörét. Emellett sürgetik a betegutak újraszabályzását, a központi előjegyzés megteremtését és a betegelégedettség mérés bevezetését az állami egészségügyben.

A finanszírozást pedig a valós költségekhez igazítanák

– ismertette az alelnök.

Meglátásuk alapján teljesen felül kellene vizsgálni a pontrendszert, ami például a járóbeteg-ellátásban működik, mert szerintük nem reális, nem valós. A MOK emellett a finanszírozásba beépítené a minőségi és mennyiségi mutatókat is, azaz kiemelten díjaznák, ha egy kórház jól dolgozik: sikeresek a műtétek és nincsenek például kórházi fertőzések.