Május 9-én távozik posztjáról Áder János köztársasági elnök, aki nagyinterjút adott a Magyar Nemzetnek az elmúlt tíz évről.

Köztársasági elnöksége idején tört ki a koronavírus-járvány és az Ukrajnából zajló háború. A pandémiára nem lehetett felkészülni az államfő szerint.

„Az első sokk éppen azért volt jelentős, mert nem voltak meg a védekezéshez szükséges eszközök. Emlékezzünk vissza! Nem volt elég maszk, nem voltak lélegeztetőgépek. Jó ideig eltartott, amíg a védőoltásokhoz szükséges vakcinákat kifejlesztették. Ha megnézzük, hogy az első hullám idején hány ember betegedett meg naponta, és az milyen súlyos korlátozásokhoz vezetett, majd összehasonlítjuk például a mai nappal, akkor azt látjuk, hogy most sokkal több a napi megbetegedés, mint akkor, ma mégis gyakorlatilag korlátozások nélkül élhetünk. Részben – lelkileg is – alkalmazkodtunk a vírushoz, részben az oltások és az átfertőződés következtében védettebbé is váltunk” – fejtette ki.

A háborúról azt mondta, Magyarország álláspontja a kezdetektől világos, ami történik, azt agressziónak tekintjük, a szövetségesi – vagyis uniós, illetve NATO-s – kötelezettségeket pedig minden tekintetben teljesítjük. „Nekünk szomszédos országként, amelynek jelentős számú kisebbsége él a háború sújtotta területeken, az az érdekünk, hogy minél előbb legalább tűzszünetben megállapodjanak a hadban álló felek. Ezt nekünk minden diplomáciai eszközzel segítenünk kell. Persze látjuk a magyar diplomácia mozgásterét, ahogyan azt is, hogy

az Egyesült Államok, a nagy európai uniós tagországok, Németország, Franciaország és Lengyelország nélkül tartós békét teremteni nem lehet.”

Áder János emlékeztetett arra, hogy 2012-es megválasztásakor az Országgyűlésben elmondott beszédében kiemelte, hogy a magyar érdekek és értékek képviseletére vállalkozik. Visszatekintve az elmúlt tíz évre, „nyugodt szívvel” mondhatja, hogy ezt a vállalást teljesítette kollégáival.

Az Országgyűlés által elfogadott törvények kapcsán 37 alkalommal emelt politikai vétót, 28-szor az első, 9-szer a második ciklusban. Emellett nyolc alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, és a testület mindig megalapozottnak találta az észrevételeket – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy szándékozik-e kegyelmet adni a 17 évre ítélt Budaházy Györgynek, azt mondta, nincs ilyen kezdeményezés az asztalán, és már nem is lesz. „Kétféle kegyelem létezik, az egyik az eljárási, a másik a végrehajtási. Mindegyik esetben az igazságügyi miniszter előterjesztésére van szükség, ami viszont hozzám nem érkezett. Ha lesz ilyen, akkor ebben az ügyben már az utódom dönt” – fejtette ki az államfő, aki azt is elmondta, hogy 120 esetben adott kegyelmet a tíz év alatt.

Ami pedig a folytatást illeti, aktív nyugdíjas lesz. „Két ciklus után nem lehet újra jelölni az elnököt, és ez szerintem rendben is van így. Az is helyes, hogy a törvény 1990 óta úgy gondoskodik a volt államfőről, hogy nem kerülhet méltatlan helyzetbe, nem kell például állásért kuncsorognia. Távozását követően az elnököt egyebek mellett megilleti a fizetés, a titkárság, a megfelelő infrastruktúra. Ha tehát a köztársasági elnök „leteszi a lantot”, az nem zárja ki, hogy a jövőben közéleti szerepet vállaljon. Ez nem parlamenti vagy kormányzati tisztséget jelent, a közéleti tevékenység ennél lényegesen szélesebb.”

Áder János folytatja tevékenységét Regőczi István, illetve a Kék Bolygó Alapítvány élén, folytatja a környezetvédelmi témájú podcastokat, és szeretné, ha Magyarország jövőre is otthont adhatna a fenntarthatósági expónak. Reméli, hogy az új kormányzati struktúrában a környezetvédelem hangsúlyosabb szerepet kap.

Május 10-től Novák Katalin lesz Magyarország köztársasági elnöke.