eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásán az Országház kupolacsarnokában 2021. augusztus 20-án. A koronavírus-járvány miatt az állami kitüntetéseket idén március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója helyett az államalapítás ünnepén adják át.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Áder János aktív nyugdíjas lesz

A távozó államfő reméli, hogy az új kormányzati struktúrában a környezetvédelem hangsúlyosabb szerepet kap.

Május 9-én távozik posztjáról Áder János köztársasági elnök, aki nagyinterjút adott a Magyar Nemzetnek az elmúlt tíz évről.

Köztársasági elnöksége idején tört ki a koronavírus-járvány és az Ukrajnából zajló háború. A pandémiára nem lehetett felkészülni az államfő szerint.

„Az első sokk éppen azért volt jelentős, mert nem voltak meg a védekezéshez szükséges eszközök. Emlékezzünk vissza! Nem volt elég maszk, nem voltak lélegeztetőgépek. Jó ideig eltartott, amíg a védőoltásokhoz szükséges vakcinákat kifejlesztették. Ha megnézzük, hogy az első hullám idején hány ember betegedett meg naponta, és az milyen súlyos korlátozásokhoz vezetett, majd összehasonlítjuk például a mai nappal, akkor azt látjuk, hogy most sokkal több a napi megbetegedés, mint akkor, ma mégis gyakorlatilag korlátozások nélkül élhetünk. Részben – lelkileg is – alkalmazkodtunk a vírushoz, részben az oltások és az átfertőződés következtében védettebbé is váltunk” – fejtette ki.

A háborúról azt mondta, Magyarország álláspontja a kezdetektől világos, ami történik, azt agressziónak tekintjük, a szövetségesi – vagyis uniós, illetve NATO-s – kötelezettségeket pedig minden tekintetben teljesítjük. „Nekünk szomszédos országként, amelynek jelentős számú kisebbsége él a háború sújtotta területeken, az az érdekünk, hogy minél előbb legalább tűzszünetben megállapodjanak a hadban álló felek. Ezt nekünk minden diplomáciai eszközzel segítenünk kell. Persze látjuk a magyar diplomácia mozgásterét, ahogyan azt is, hogy

az Egyesült Államok, a nagy európai uniós tagországok, Németország, Franciaország és Lengyelország nélkül tartós békét teremteni nem lehet.”

Áder János emlékeztetett arra, hogy 2012-es megválasztásakor az Országgyűlésben elmondott beszédében kiemelte, hogy a magyar érdekek és értékek képviseletére vállalkozik. Visszatekintve az elmúlt tíz évre, „nyugodt szívvel” mondhatja, hogy ezt a vállalást teljesítette kollégáival.

Az Országgyűlés által elfogadott törvények kapcsán 37 alkalommal emelt politikai vétót, 28-szor az első, 9-szer a második ciklusban. Emellett nyolc alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, és a testület mindig megalapozottnak találta az észrevételeket – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy szándékozik-e kegyelmet adni a 17 évre ítélt Budaházy Györgynek, azt mondta, nincs ilyen kezdeményezés az asztalán, és már nem is lesz. „Kétféle kegyelem létezik, az egyik az eljárási, a másik a végrehajtási. Mindegyik esetben az igazságügyi miniszter előterjesztésére van szükség, ami viszont hozzám nem érkezett. Ha lesz ilyen, akkor ebben az ügyben már az utódom dönt” – fejtette ki az államfő, aki azt is elmondta, hogy 120 esetben adott kegyelmet a tíz év alatt.

Ami pedig a folytatást illeti, aktív nyugdíjas lesz. „Két ciklus után nem lehet újra jelölni az elnököt, és ez szerintem rendben is van így. Az is helyes, hogy a törvény 1990 óta úgy gondoskodik a volt államfőről, hogy nem kerülhet méltatlan helyzetbe, nem kell például állásért kuncsorognia. Távozását követően az elnököt egyebek mellett megilleti a fizetés, a titkárság, a megfelelő infrastruktúra. Ha tehát a köztársasági elnök „leteszi a lantot”, az nem zárja ki, hogy a jövőben közéleti szerepet vállaljon. Ez nem parlamenti vagy kormányzati tisztséget jelent, a közéleti tevékenység ennél lényegesen szélesebb.”

Áder János folytatja tevékenységét Regőczi István, illetve a Kék Bolygó Alapítvány élén, folytatja a környezetvédelmi témájú podcastokat, és szeretné, ha Magyarország jövőre is otthont adhatna a fenntarthatósági expónak. Reméli, hogy az új kormányzati struktúrában a környezetvédelem hangsúlyosabb szerepet kap.

Május 10-től Novák Katalin lesz Magyarország köztársasági elnöke.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×