Infostart.hu
eur:
388.32
usd:
336.74
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
A koronavírus-fertőzés kimutatására fejlesztett gyorstesztek egy tesztállomás asztalán a nepáli Lalitpurban 2020. április 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Nirandzsan Sresztha

Szijjártó Péter gyorstesztfelajánlást jelentett be

Három környékbeli ország a kedvezményezett.

Moldovának 455 ezer, Észak-Macedóniának 72 ezer, míg Montenegrónak 30 ezer antigén gyorstesztet küld Magyarország, így támogatva a három állam védekezését a koronavírussal szemben - jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború, a régiót érő rendkívül súlyos biztonsági kihívások miatt az elmúlt időszakban jóval kevesebb szó esett a világjárványról, noha az még nem ért véget, ezért továbbra is különös figyelmet kell fordítani az egészségügyi védekezésre.

Magyarország az utóbbi másfél-két évben is sokat segített más országoknak különböző eszközökkel, például oltóanyagokkal és maszkokkal, szombaton pedig több mint félmillió vírustesztet szállítanak le a két nyugat-balkáni államnak és Moldovának - közölte.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy az Ukrajnával szintén szomszédos Moldova Magyarország stratégiai partnere, amely nehéz helyzetben van jelenleg, mivel az ukrajnai háború kitörése óta több százezer menekült érkezett az országba.

"Márpedig a menekültek tesztelése komoly erőfeszítéseket igényel, ezért hazánk valamelyest enyhíteni próbálja a helyi egészségügyi rendszerre háruló nyomást" - húzta alá.

A miniszter hozzátette, hogy a háború súlyos kockázatot és komoly terheket jelent az Ukrajnával szomszédos országokra, Magyarországra is már közel 700 ezer ember érkezett az utóbbi hónapokban.

"Moldován is nagy nyomás van, átérezzük ezt a helyzetet, ezért is segítünk" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

A választásig hátralévő időben sorozatot indítottunk az InfoRádióban, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok szakpolitikusait a belpolitikai kérdések mellett a gazdasági terveikről és a külpolitikai megfontolásaikról is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást, a Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője a pártszövetség külpolitikájáról beszélt az Aréna című műsorban.

Orbán Viktor: Zelenszkij úr, ha nincs olaj, nincs pénz!

A miniszterelnök szerint, ha Ukrajna meg akarja kapni a 90 milliárd eurós hitelt Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×