Infostart.hu
eur:
378.53
usd:
320.83
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
A Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szóló ellenzéki népszavazási kezdeményezéshez összegyűlt aláírásgyűjtő ívek a leadás előtt az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2022. január 21-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Indul a "mozgás" két népszavazási kérdésben

Ezen a héten az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága is megtárgyalja a Fudan Egyetem, illetve az álláskeresési járadék ügyében beterjesztett ellenzéki népszavazási kezdeményezéseket. A baloldal még április 3-án, az országgyűlési választás napján akarta megtartani ezeket a referendumokat, de a jogorvoslati határidők miatt elkéstek.

A baloldali ellenzék január 21-én adta le a Nemzeti Választási Irodának a Fudan egyetem és az álláskeresési járadék ügyében összegyűjtött aláírásokat. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke akkor még hitt abban, hogy április 3-án ezeket a még tavaly nyáron kezdeményezett népszavazásokat is meg lehet tartani, nem csak a kormány által indított, azonban eredménytelennek bizonyult referendumot.

"Nem a Fudan egyetem megépítése a közérdek, hanem a Diákváros megvalósítása.

És nyilvánvaló, hogy amikor egy koronavírus-válság idején gazdasági válságban élünk, nem lehetünk olyan szűkmarkúak, mint amilyen szűkmarkú a magyar álláskeresési támogatási rendszer" - fogalmazott akkor Karácsony Gergely.

A Nemzeti Választási Bizottságnak 60 napja volt az aláírások megvizsgálására, a testület a március 9-én kiadott határozat szerint mindent rendben talált.

A népszavazásokat mégsem lehetett megtartani április 3-án, mert a kérdéseket többen megtámadták a Kúrián.

A Kúria helyben hagyta az NVB határozatait, de akkor következett az Alkotmánybíróság, amely viszont csak most hétfőn kezdte meg a hozzá érkezett panaszok elbírálását. A benyújtók szerint a Fudan egyetemről nemzetközi szerződés szól, márpedig arról nem szabad országos népszavazást tartani. Az álláskeresési járadék 270 napra történő meghosszabbítása pedig végső soron költségvetési tétel, amiről úgyszintén tilos referendumot rendezni.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyáron a Fudan egyetem ügyében támogatta a népszavazást, igaz, ő akkor hangsúlyozottan arról beszélt, hogy a budapestiek döntsenek.

"Szerintem egy egyetem megalapításának kérdése egy felsőoktatási szakmai kérdés. Egy ideig ez így is volt. A baloldal úgy döntött, hogy ebből politikai kérdést csinál. Szakmai kérdéseket le lehet zárni szakmai döntésekkel. Politikai kérdéseket nem lehet. Úgy kell a helyzetet eldönteni, hogy az leginkább elfogadható legyen mindenki számára.

Nem látok más megoldást, hogy ha már tudjuk, miről beszélünk, megvannak a tervek, megvan a költségszámítás, a választópolgárok itt, Budapesten egy népszavazás keretében ezt el fogják dönteni.

(...) Repkednek a számok a levegőben, 100 és 100 milliárdokról, ha pontosan tudjuk, hogy miről van szó, akkor lesz népszavazás is" - jelentette ki korábban Orbán Viktor.

Mindenesetre az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának csütörtökön az lesz az első dolga a ciklusban, hogy megtárgyalja a baloldali ellenzék népszavazási kezdeményezéseit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×