Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.71
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Diákok ebédelnek a nyíregyházi Görögkatolikus Általános Iskola ebédlőjében 2014. május 9-én. Megjelent a szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többek között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Tilos lesz többek között a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy a közétkeztetésben fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

A tartalékukat élik fel a közétkeztető cégek

Nem tudnak mit kezdeni a 25-30 százalékos drágulással, további működésükhöz az önkormányzatoknak kellene engedni a feltételeken.

Már alig állnak a lábukon a közétkeztető cégek a hvg.hu beszámolója szerint. A Magyar Közétkeztetők Szövetségének szóvivője, Demeter László az InfoRádióban azt mondta, hogy cégek többsége már a tartalékát éli fel.

"Egy Emmi-rendelet az irányadó a közétkeztetésben, ez részletesen szabályozza az étrendtervezést, az étellel kapcsolatos követelményeket, a tájékoztatási kötelezettségeket, a kötelezően biztosítandó élelmiszereket és a diétás étkezés személyi feltételeit is. Ebből következik, hogy az egyik legnagyobb kihívásunk a szakembergárda biztosítása a közétkeztetésben" - szögezte le Demeter László.

Egy 2020-as kormányrendelet viszont azt szabályozza, hogy 2022 januárjától 60 százalékban hazai alapanyagból kell dolgozni, ezt az arányt a rendelet 2023-tól pedig 80 százalékra emeli.

Ez a kiindulási helyzet akár biztonságot is nyújthatna, ám az árrobbanás itt is érezteti hatását.

"Főleg a 2022-es árváltozás, ami nagyon drasztikus, ráadásul a KSH kimutatásával teljesen szembemegy, hiszen

a szövetség tagjai és szakértői 25-30 százalékos drágulást tapasztalnak,

mivel csak bizonyos körét használják az élelmiszereknek, a kisebb cégeknek pedig ez igen komoly veszélyt tartogat a továbbéléssel kapcsolatban" - mondta.

Hogy hányan vannak a létükben veszélyeztetett cégek, arról azt mondta, az önkormányzati segítségen sok múlik, mivel a közétkeztetésben jelen lévő vállalatok velük állnak kapcsolatban.

"Az önkormányzatokkal kellene szerződést módosítani a biztonságos üzemelés érdekében" - tette hozzá.

Ezen áremelkedés mellett szerinte 2022-ben már nem lehet nyereségről sem beszélni, a veszélyhelyzet kivezetéséig pedig áremelésről Demeter László szerint szó sem lehet.

"A közétkeztető cégek alapvetően nagyon kevés pénzből gazdálkodnak, de azt gondolom,

a szülők is járnak boltba,

és tapasztalják, hogy minden rettenetesen megdrágult, azt gondolom, emiatt hajlandóak több pénz fizetni a közétkeztetésért is" - fogalmazta meg várakozásait.

A minimálbér és a kötelező bérminimum is hatással volt a cégek tervezésére, igaz, a vidéki városokban "még rendelkezésre áll" a munkaerő, de a bérváltozás kihívás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×