eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének (j) találkozója az Európai Bizottság épületében Brüsszelben 2021. április 23-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Már Brüsszelben vizsgálják Orbán Viktor kérését

Az Európai Bizottság egyelőre még elemzi azt a levelet, amelyet a magyar miniszterelnök küldött Brüsszelbe, kérve a helyreállítási terv azonnali elfogadását és a korábban felkínált hitel folyósítását. Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúval, és annak gazdasági következményeivel indokolja kérését.

A miniszterelnök tavaly április közepén tárgyalt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) nevű uniós csomag itthoni felhasználásáról az Európai Bizottság elnökével. Azóta az uniós tagállamok többségének elfogadták a programjaikat, Magyarországét ezidáig nem.

Az eredeti keret 5894 milliárd forint volt, ennek 43 százaléka támogatás, 57 százaléka pedig a kedvezményes hitel. Utóbbira eddig Magyarország nem tartott igényt, azonban – elfogadás hiányában – az eredeti támogatás folyósítása sem kezdődhetett meg. Orbán Viktor miniszterelnök erről egy hónnappal ezelőtt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján is beszélt.

„Nem lehet ezt visszatartani akármeddig… de megelőlegezzük. A pénzügyminiszter úr vért izzad, de tulajdonképpen minden fejlesztési programot, amit ebből az alapból akartunk fejleszteni vagy elindítani, mi elindítottuk, és nemzeti költségvetésből megelőlegeztük, ami neki kiadási és bevételi egyenlegromlást okoz a költségvetésben, de úgy számolunk, hogy az év végéig ez a pénz egészben vagy részben mindenképpen meg fog érkezni, és akkor a megelőlegezés miatt megnövekedett hiány majd vissza fog billenni” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az egyezség azért nem született meg eddig Brüsszel és Budapest között, mert leginkább a jogállamisági feltételeket a magyar kormány nem fogadja el. De a program kifizetéseinek is meghatározott céljai vannak, többek között a járvány okozta gondok enyhítése, strukturális reformok, zöld átállás és digitalizáció.

Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője szerint a magyar miniszterelnök a levelében arra tesz kisérletet, hivatkozva a háború okozta rendkívüli, mondhatni vis major helyzetre, hogy

az Európai Bizottság tekintsen el azoktól az előírásoktól, szabályoktól, amiket mostanáig számonkért a tagállamokon.

A 444.hu írása alapján a magyar miniszterelnök az uniós forrásokat nem az eredeti célokra, hanem a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítésére kéri.

Az Európai Bizottság még elemzi azt a levelet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök küldött múlt pénteken az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökének – mondta a Privatbankar.hu-nak a Bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője. Andrea Masini ugyanakkor hozzátette: Magyarország eddig még nem nyújtott be külön kérést „hiteltámogatásra” a helyreállítási alapon belül, annak szabályzatának megfelelően. Egyúttal figyelmeztetett, hogy meg kell indokolniuk a kérést, valamint

„igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni”.

A szóvivő szerint a Bizottság ezt követően újraértékeli majd a tervet, amire még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×