Infostart.hu
eur:
391.4
usd:
337.75
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének (j) találkozója az Európai Bizottság épületében Brüsszelben 2021. április 23-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Már Brüsszelben vizsgálják Orbán Viktor kérését

Az Európai Bizottság egyelőre még elemzi azt a levelet, amelyet a magyar miniszterelnök küldött Brüsszelbe, kérve a helyreállítási terv azonnali elfogadását és a korábban felkínált hitel folyósítását. Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúval, és annak gazdasági következményeivel indokolja kérését.

A miniszterelnök tavaly április közepén tárgyalt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) nevű uniós csomag itthoni felhasználásáról az Európai Bizottság elnökével. Azóta az uniós tagállamok többségének elfogadták a programjaikat, Magyarországét ezidáig nem.

Az eredeti keret 5894 milliárd forint volt, ennek 43 százaléka támogatás, 57 százaléka pedig a kedvezményes hitel. Utóbbira eddig Magyarország nem tartott igényt, azonban – elfogadás hiányában – az eredeti támogatás folyósítása sem kezdődhetett meg. Orbán Viktor miniszterelnök erről egy hónnappal ezelőtt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján is beszélt.

„Nem lehet ezt visszatartani akármeddig… de megelőlegezzük. A pénzügyminiszter úr vért izzad, de tulajdonképpen minden fejlesztési programot, amit ebből az alapból akartunk fejleszteni vagy elindítani, mi elindítottuk, és nemzeti költségvetésből megelőlegeztük, ami neki kiadási és bevételi egyenlegromlást okoz a költségvetésben, de úgy számolunk, hogy az év végéig ez a pénz egészben vagy részben mindenképpen meg fog érkezni, és akkor a megelőlegezés miatt megnövekedett hiány majd vissza fog billenni” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az egyezség azért nem született meg eddig Brüsszel és Budapest között, mert leginkább a jogállamisági feltételeket a magyar kormány nem fogadja el. De a program kifizetéseinek is meghatározott céljai vannak, többek között a járvány okozta gondok enyhítése, strukturális reformok, zöld átállás és digitalizáció.

Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője szerint a magyar miniszterelnök a levelében arra tesz kisérletet, hivatkozva a háború okozta rendkívüli, mondhatni vis major helyzetre, hogy

az Európai Bizottság tekintsen el azoktól az előírásoktól, szabályoktól, amiket mostanáig számonkért a tagállamokon.

A 444.hu írása alapján a magyar miniszterelnök az uniós forrásokat nem az eredeti célokra, hanem a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítésére kéri.

Az Európai Bizottság még elemzi azt a levelet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök küldött múlt pénteken az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökének – mondta a Privatbankar.hu-nak a Bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője. Andrea Masini ugyanakkor hozzátette: Magyarország eddig még nem nyújtott be külön kérést „hiteltámogatásra” a helyreállítási alapon belül, annak szabályzatának megfelelően. Egyúttal figyelmeztetett, hogy meg kell indokolniuk a kérést, valamint

„igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni”.

A szóvivő szerint a Bizottság ezt követően újraértékeli majd a tervet, amire még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Varju László: Paks II-t nem szabad megépíteni, az eurót be kell vezetni

A választásig hátralévő időre sorozatot indított az InfoRádió, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok politikusait, szakpolitikusait a napi ügyek mellett külpolitikai és gazdasági elképzeléseikről is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást. A Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltje és képviselője pártja gazdasági elképzeléseiről beszélt az Aréna című műsorban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Kedden is folytatódnak az amerikai és izraeli támadások Irán (és Libanon) ellen, miközben Irán is folytatja csapásait az öbölállamok és Izrael ellen. Tel-Aviv központjában egy 100 kg-nyi robbanóanyagot szállító rakéta csapódott be, hatan könnyebben megsérültek, több épületben is hatalmas károk keletkeztek. Kedden kinevezték Irán új biztonsági vezetőjét, miután egy hete egy légicsapásban életét vesztette Ali Laridzsáni: az új főnök, Mohammad Bagher Zolghadr korábban az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka volt. A Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon mintegy 3 ezer amerikai légideszantos katonát tervez a Közel-Keletre vezényelni az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek támogatására. Donald Trump közben bejelentette: Irán beleegyezett abba, hogy soha ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök szerint Teherán folyamatosan tárgyal Washingtonnal, és "értelmesen beszélnek". Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×