Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Law and order concept. Handcuffs, gavel on book on a wooden background, top view
Nyitókép: Rawf8/Getty Images

Schadl György egy bíró ellehetetlenítését is el akarta érni kapcsolatai révén

Újabb részleteket közölt a 444.hu a Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és társai ellen folytatott nyomozásban készült állítólagos iratokból.

A portál a megszerzett nyomozati iratokra hivatkozva ezúttal azt állítja, hogy Schadl György, az Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de egy bíró akadályozza ebben, ezért – a cikk szerint – bosszúhadjáratot indított ellene, és a közölt lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy bírósági vezetőkkel is tárgyalásokon erről.

Schadl György a végrehajtói karrierje kezdetén egy Cs. nevű végrehajtó irodájában tanulta ki a szakma alapjait, aztán valami miatt konfliktus lett köztük, és Schadl az állítólagos lehallgatási feljegyzések és az ügyészségi dokumentumok alapján el is akarta őt tüntetni a végrehajtók közül. Erről a közölt jegyzőkönyvek szerint beszélt telefonon az ügyben szintén gyanúsított Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral is.

Schadl György a nyilvánosságra hozott leiratok szerint azt akarta elérni, hogy végleg vonják vissza Cs. végrehajtói megbízását, de ebben egy bírósági állásfoglalás akadályozta, amit a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezető bírája írt. Emiatt a bírót megpróbálta eltávolíttatni az állásából, ehhez az Országos Bírói Hivatal elnökét, Senyei Györgyöt is megkereste, aki személyes találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. A közölt nyomozati iratok szerint az elnök az mondta neki, hogy a bíró eltávolítására nincs lehetősége, de "visszavonhatja a csoportvezetői megbízását, illetőleg el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén".

A végrehajtói kar elnöke azt is el akarta érni a cikkben közölt nyomozati dokumentumok szerint, hogy az érintett bíró ne vehessen részt a végrehajtói szakvizsgákon, ehhez megkereste a vizsgák szervezésében részt vevő Szabó Imrét, a Szegedi Tudományegyetem polgári jogi tanszékének vezetőjét, akinek egy beszélgetésben az állítólagos jegyzőkönyv szerint azt mondta: „egyeztetett Völner államtitkár úrral”, és a bírót „a jövőre nézve nem szeretnénk itt látni”. A bíró jelenleg is a végrehajtói szakvizsgabizottság tagja.

Mint ismert, Völner Pál mentelmi jogát hivatali vesztegetés elfogadása miatt kérte ki Polt Péter legfőbb ügyész, mert a megalapozott gyanú szerint a politikus hosszú időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot fogadott el a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar elnökétől, Schadl Györgytől, akit már november elején letartóztattak. Az ügynek tizenkét gyanúsítottja van, köztük nyolc végrehajtó.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×