Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Law and order concept. Handcuffs, gavel on book on a wooden background, top view
Nyitókép: Rawf8/Getty Images

Két végrehajtó beismerő vallomást tett a Schadl–Völner-ügyben

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke az osztalék akár 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner Pál segítségével neveztek ki – áll a a nyomozás kiszivárogtatott irataiban.

Újabb részleteket közölt a 444.hu a Schadl–Völner-ügy feltételezett nyomozati anyagából. A portál állítása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hét olyan, elmúlt években kinevezett végrehajtót sorol fel, akik ellen vádemelést javasolnak. Mindegyik esetben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál akkori igazságügyi államtitkár kapcsolata révén jutottak végrehajtó irodájához, és a kinevezésükre döntő hatással bíró két vezetőnek pénzt juttattak.

Az ügyészségi indítvány állítólag mind a hét esetben nagyjából ugyanazt a sémát írja le. Schadl György felajánlotta a szakterületen többnyire járatlan, de a szükséges jogi végzettséggel rendelkező embereknek, hogy elintézi nekik a végrehajtói kinevezést, ha a jövőben kifizetik neki az osztalék 50 vagy akár 100 százalékát. A portál cikke szerint a hét frissen kinevezett végrehajtó közül négy 40-80 milliót adott Schadlnak, hárman viszont 190-250 milliót, mindezt másfél és három év közötti idő alatt. Cserébe az elnök havi 1-2 milliót juttatott nekik a pár százezres fizetésük mellett.

A feltételezett nyomozati iratok szerint a kar elnöke mondta meg, hogy ki kaphat irodát, ő utalta a havi 1-2 milliós "fizetéseket", de sokszor arra is ő tett ajánlatot, hogy melyik ügyvéddel és melyik könyvelővel szerződjenek, illetve saját magát jelölte ki a hét kezdő végrehajtó mentorának. A pénzeket Schadl György sofőrje szedte be a végrehajtóktól is: nem csak átvette a milliókat, hanem szinte mindig a bankfiókba is elkísérte őket, illetve ő szállította ki a havi „fizetéseket”. A nyomozók bekérték a végrehajtói irodák bankszámláinak forgalmi adatait, illetve Schadl György pénzügyesének laptopját is lefoglalták egy házkutatás során, azon pedig megtalálták azokat az Excel-fájlokat, amelyekben vezették a begyűjtött pénzt, a végrehajtók monogramjaival jelölve a forrást.

Két végrehajtó a dokumentumok szerint beismerő vallomást tett, a többiek ártatlannak vallják magukat, és a dokumentumok szerint azzal védekeznek, hogy Schadl György csak kölcsönt nyújtott a végrehajtói irodájuk beindításához, és azt törlesztették az átutalásokkal.

Schadl György gyanúsítottal szemben 5-től 10 évig, 2-től 8 évig, illetve 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Többek között vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel, valamint 7 rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják. A végrehajtókkal nagyrészt 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúját közölték, mivel cselekményeik – bizonyítottságuk esetén – hivatali vesztegetés bűntette megállapítására lehetnek alkalmasok.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×