eur:
409.29
usd:
374.36
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Védőfelszerelést viselő orvos az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2020. december 11-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Koronavírus: irreálisnak vélik a kórházi adatokat egyes szakértők

Kutatók szerint hihetetlen a magyar halálozási arány nemzetközi összevetésben, ugyanis a kórházi esetek 80-90 százalékát meg tudják menteni a fejlett világban.

A járvány negyedik hullámában 17 ezren szorultak kórházi kezelésre Kásler Miklós InfoRádiónak adott nyilatkozata szerint, miközben közel 9500-an haltak meg. Feltételezve, hogy az elhunytak kórházba kerültek haláluk előtt, ami valószínűleg nagyon jó közelítés, ezek a számok azt jelentenék, hogy a kórházakban a betegek 55 százalékát nem tudták megmenteni tavaly szeptember és idén január eleje között – írja a Portfolio, mely szerint hasonlóan kedvezőtlen halálozási adatokat nemzetközi szinten csak közel két évvel ezelőtt lehetett látni, amikor még az orvosok egy teljesen ismeretlen betegséggel álltak szembe.

A lapnak nyilatkozó kutatók szerint némi eltérés lehetséges, miután Magyarország fejlettsége (különösen, ami az egészségügyet érinti) elmarad egyes országokétól – Angliában például 10-20 százalékra teszik a kórházban kezeltek halálozási rátáját, míg az Egyesült Államokban 5-15 százalék között mozog –, és mások mellett az is elképzelhető, hogy az itteni betegek nagyobb arányban rendelkeznek alapbetegséggel, de az ilyen hatalmas különbségek nehezen magyarázható.

„Az még magyarázható lenne különböző tényezőkkel, ha nem 10-20 százalék, hanem mondjuk 25 százalék lenne a halálozási arány nálunk, de

a magyarországi 55 százalékos adat teljesen irreális”

– fogalmazott az egyik kutató a lapnak, aki szerint ez azt jelentené, hogy a kórházak kiugróan rossz hatásossággal kezelik a betegeket, vagy azt, hogy a betegek már nagyon rossz állapotban kerülnek kórházba, és gyakorlatilag „aki kap még levegőt otthon, azt nem veszik fel”. Megjegyzik, utóbbi lehetséges magyarázatnak tűnne, de épp ugyanazon miniszteri nyilatkozat számai cáfolják, hiszen ehhez képest mégis rendkívül kevesen kerültek intenzív osztályra.

Arról nincs információ, hogy mennyire kell súlyos állapotban lenni ahhoz, hogy valakit felvegyenek a kórházak a betegséggel – teszi hozzá a Portfolio, ami szerint a koronavírus-adatokból ki lehet számolni, hogy közel 400 ezer kórházi betegnapot töltöttek az intézményekben a covidos betegek a negyedik hullámban, akik ha tényleg 17 ezren voltak, akkor átlagosan 23 napot kellett, hogy bent legyenek. A baj csak az, hogy

ez viszont magyarázhatatlanul hosszú idő, ennél hamarabb meggyógyul vagy sajnos meghal egy átlagos beteg,

és csak azok töltenek ilyen hosszú időt a kórházakban, akik akiket lélegeztetőgépre tesznek.

Egy neve elhallgatását kérő forrás azt emelte ki a lapnak, hogy „a betegek nagy többsége nem kerül sem intenzívre, sem lélegeztetőgépre Magyarországon, mielőtt meghal. Sokan nem a Covid-intenzíveken, nem a lélegeztetőgépen halnak meg, hanem az egyszerű Covid-osztályokon.” Ez egyébként összecseng Kásler Miklós szavaival, aki szerint 1850 főt kezeltek intenzíven a delta hullámban, miközben 9500-an haltak meg.

„A közel 10 ezer halálesethez képest viszont nagyon kevés az 1850 intenzíves kezelés” – mondta a lapnak egy, a helyzetre rálátó forrás. Vagyis könnyen lehet, hogy ez az adat sem stimmel, ahogy a 17 ezressel is gond van – teszi hozzá mások mellett a Portfolio, mely több nagy Covid-kórházat is megkeresett kérdéseivel a 55 százalékos halálozási ráta miatt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 18:33
×
×
×
×