Az, hogy az ünnepeknek vége van és vissza kell zökkenni a hétköznapokba, sokakat szomorúsággal tölti el, akár két-három napon át is, de aztán végül az élet megy tovább. A depresszió ezzel szemben egészen más rugóra jár – fogalmazott az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
Purebl György pszichiáter magyarázata szerint a depressziós során jellemzően nem a szomorúság a vezető tünet, bár erre is lehet példa. Ahogyan nem is a rossz kedv, ami nem tévesztendő össze az előbbivel. Sokkal inkább az érdeklődés és az örömérzés elveszítése, vagyis, amikor az ember nem képes a hétköznapok örömforrásait átélni. Depresszióról pedig akkor beszélhetünk, ha az örömtelenség, az örömre való képtelenség, és a rossz kedv, ami szinte az egész napunkat belengi, legalább két hétnél tovább tart. Ebben az esetben mindenkinek javasolt, hogy keressen segítséget, első lépésben a háziorvoshoz fordulva, akik közül sokan maguk is vállalják a depressziós betegek kezelését, mindenesetre annak megkezdését, hiszen azok a gyógyszerek, amivel az állapotot első körben kezelni lehet, a számukra is rendelkezésre áll, és viszonylag olcsón fel tudják írni – emelte ki a pszichoterapeuta szakorvos.
A nyilatkozó szakember hozzátette: vannak természetesen nem gyógyszeres kezelési módok is depresszióra, bizonyos úgynevezett bizonyítékokon alapuló pszichoterápiák, amikben szintén tud segíteni a háziorvos, hogy hol érhet el a beteg a saját lakhelyének a környékén.
Purebl György szerint nem vitás, hogy az egészséges életmód, különös tekintettel a rendszeres testmozgásra, de hasonlóan az egészséges táplálkozás és ritmusos élet, amiben odafigyelünk az alvásra is, biztosan segítik a depressziót megelőzni. Ahogyan fordítva is igaz: az egészségtelen életmód, vagyis az, ha valaki mozgásszegényen él, egészségtelenül táplálkozik, hajlamosít a depresszióra. Ezért aki legalább két héten át úgy érzi, képtelen az örömre, a nap nagy részében rossz kedve van, negatívan látja a világot és saját magát, forduljon a panaszaival orvoshoz – ismételte meg a szakember.
Ha olyan gondolatok is párosulnak a fentiekhez, hogy az ember legszívesebbe kárt tenne magában, ne adj' Isten meghalna, egy pillanatot sem szabad késlekedni a segítségkéréssel
– hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
A pszichoterapeuta szakorvos végezetül azt is leszögezte: tévhit azt gondolni, hogy a magyar egy búval bélelt nép lenne, tehát az uniós átlagnál egyáltalán nem depressziósabb. Ez azonban nem vigasz annak ismeretében, hogy az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint 2022-ben a depresszió a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkentést okozó betegség, amit csak a szív- és érrendszeri betegségek előznek meg, ráadásul a kettő össze is függ. A pandémia miatt pedig tovább nőtt világszerte a depressziós emberek száma.