Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Képviselők a napirendről szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 13-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Két államtitkár volt a legaktívabb, sokan némák maradtak - lista

Az őszi ülésszak során 45 képviselő egyáltalán nem szólalt fel.

Ahogy tavasszal, úgy az őszi parlamenti ülésszakban is Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára volt a legaktívabb – írja az Országgyűlés honlapján fellelhető összesítés alapján a Mandiner.hu. A KDNP-s politikus 88-szor kért szót, összesen több, mint négy és fél órát beszélt.

A második helyen a pénzügyi tárca államtitkára, Tállai András áll 44 megszólalással. A legjobb ellenzéki a 41 alkalommal felszólaló MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó. A jobbikos Z. Kárpáti Dániel, a KDNP-s Nacsa Lőrinc és Vejkey Imre, valamint az LMP-s Keresztes László Lóránt 40-40 felszólalással áll.

Orbán Viktor miniszterelnök 36 felszólalással a kilencedik.

A frakcióvezetők közül Keresztes László Lórántot a KDNP-s Simicskó István (13 felszólalás) és a jobbikos Jakab Péter (12 felszólalás) követi. Tóth Bertalan (MSZP) tíz, a párbeszédes Szabó Tímea hat, a Fidesz frakciót vezető Kocsis Máté három alkalommal beszélt. A DK-s Gyurcsány Ferenc egyszer kért szót a törvényhozásban ősszel.

A függetlenek közül Varga-Damm Andrea (15 felszólalás) és Bencsik János (11 felszólalás) volt a legaktívabb.

Az őszi ülésszakon 45 képviselő nem szólalt fel, köztük van az MSZP-s Tóth Csaba és Molnár Gyula, valamint a fideszes Bíró Márk és Farkas Flórián is.

Az egész ciklust nézve szintén Rétvári Bence a csúcstartó: 993 felszólalása meghaladta az 54 órát.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Most kiderül, mitől olyan boldog nemzet a magyar

Most kiderül, mitől olyan boldog nemzet a magyar

Mennyire érezzük magunkat elégedettnek és kiegyensúlyozottnak 2025-ben? A Pénzcentrum új kutatásában arra keresi a választ, hogy mely tényezők határozzák meg leginkább a hazai lakosság jóllétét és mindennapi hangulatát. De vajon mit jelent ma „jól lenni”, és hogyan mérhető mindez a neurológia, a pszichológia vagy éppen a szociológia szemszögéből? Ha van pár perced, csatlakozz a felméréshez, és segíts feltérképezni, hogyan alakult a magyarok közérzete az elmúlt évben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×