Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Zsűrízésre váró pálinkák az idei Pálinka országkóstoló versenyen a komáromi Monostori Erődben 2018. május 28-án. Az Agrárminisztérium és a Pálinka Nemzeti Tanács többnapos versenyén huszonöt bíró egységes szempontok alapján igyekszik megtalálni 2018 legjobb pálinkáját.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Áremelésben látnák a kiutat a kereskedelmi pálinkafőzdék

Komoly bajban vannak, mert kétszeresére drágult a gyümölcs. Árat kellene emelniük, de azt nem biztos, hogy elbírja a piac.

Pálinka csak Magyarországon termelt gyümölcsből készülhet, és a főzés minden egyes lépését az országhatáron belül kell elvégezni. A hazai gyümölcstermesztést azonban több alkalommal is komoly problémák sújtották az elmúlt években, például a barack ára az egekben van: amíg néhány évvel ezelőtt még 200 forintért lehetett hozzájutni a gyümölcshöz cefrézéshez, addig legutóbb már 400 forintos kilónkénti árról lehetett hallani – fogalmazott az InfoRádiónak a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke.

Mihányi László további nehézségként említette, hogy a pálinkát komoly adó sújtja, amit bele kellene építeniük az árakba. Az áremelést azonban nemcsak a gyümölcsök drágulása, hanem az egyéb, például az energia és az üzemanyagok árának az emelkedése is indokolttá tenné – tette hozzá a szakember.

Mint mondta, már régóta nagyon alacsony árréssel dolgoznak a kereskedelmi főzdék, ami még jobban szűkül, más kérdés, hogy a piac mit bír el, hiszen, ha komoly áremelést eszközölnek a cégek, a pálinka helyett más alkoholtermékek felé fordulnak majd a fogyasztók.

A pálinkatanács elnöke szerint a lehetséges áremelés mértéke terméktől, gyümölcstől is nagyban függhet, de az sem okoz könnyebbséget, hogy a piac éppen, hogy újranyitott, igaz, a 2019 előtti évekhez képest még mindig nagyjából 40 százalékos lemaradásban van.

Mihányi László arra is kitért, hogy bár a kereskedelmi pálinkafőzdék nagy része a HoReCa (szállodaipari és vendéglátó) szektorban értékesít, a Pálinka Nemzeti Tanács nem a magánfőzés ellen szólal föl akkor, amikor azt kéri, hogy a pálinkafőzést szigorúbban ellenőrizzék, hanem azok ellen, akik a magánfőzés mögé bújva zugfőzdéket üzemeltetnek, és esetlegesen a termékeik bekerülnek a vendéglátóhelyekre úgy, hogy „töltögetik” az üvegeket.

A szakembernek a probléma mértékről nincsenek pontos információi, de nemcsak kiskocsmákban, hanem komoly szállodákban, éttermekben is előfordult már az, hogy töltögették az üvegeket, aminek – meglátása szerint – komolyabb ellenőrzéssel, szankcióval elejét kellene venni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×