Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.38
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia
Low angle view of teacher with face mask after lockdown, walking outdoors in front of school.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

PSZ: a közalkalmazotti státusz lehet a béremelés ára

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2023-re beígért béremelés ára lehet, ha megszűnik a közoktatásban tanító pedagógusok közalkalmazotti státusza. A témát Pósán László fideszes országgyűlési képviselő egy interjúban vetette fel, példaként említve a szakképzést, ahol az oktatókat már a Munka törvénykönyve alapján foglalkoztatják.

„Át kell gondolni sok olyan kérdéskört, ami per pillanat nincsen rendezve. A szakképzési rendszerben a bérezésben elég jelentős szerepet játszanak már az egyéni teljesítmények, de a közoktatásban ilyen például nincsen. A szakképzésben oktató pedagógusok a Munka törvénykönyve alapján dolgoznak, a közoktatásban szerepet vállaló pedagógusok pedig közalkalmazottaknak minősülnek, így a kettőt nehéz is összehasonlítani egymással. Végig kell gondolni azt, hogy van-e értelme ilyen szempontból is ennek a két különböző jogviszonynak” – így nyilatkozott a napokban Pósán László, a Fidesz parlamenti képviselője a pedagógus-béremelés kapcsán egy interjúban a Debrecen Televízióban.

2019-ben már Maruzsa Zoltán államtitkár is beszélt egy pedagógus státusztörvényről, ennél többet azonban sem akkor, sem azóta nem mondtak – idézte fel az előzményeket Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezete a kormánypárti politikus nyilatkozatára a sztrájktárgyaláson is rákérdezett, ahol azt a választ kapták, hogy Pósán László nem kormányzati szereplő.

A PSZ alelnöke szerint azonban a tárgyalópartnerük azt figyelmen kívül hagyta, hogy Pósán László a parlament – az oktatás témakörével is foglalkozó – kulturális bizottságának az elnöke, ami ebből a szempontból fontos tényező. Gosztonyi Gábor megjegyezte, volt már arra példa, hogy a kormány „kvázi megszondáztatja” a társadalmat, hogy mit szólnának bizonyos lépésekhez, ezért úgy véli, Pósán László nem magánemberként beszélt az interjúban.

„Mindenképpen oda kell figyelni a szavaira, mert valamit biztos, hogy valakinek ezzel üzenni szeretne”

– fogalmazott a PSZ alelnöke.

Gosztonyi Gábor felelevenítette, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak is azt mondták: a 30 százalékos béremelést csak úgy tudják megoldani, ha kivezetik őket a közalkalmazotti jogállásból. A szakszervezet viszont úgy véli, semmi nem indokolja azt, hogy egy béremelést egy jogállásváltáshoz kössenek. „Az egyéni béralku, hál' Istennek lassan a kollégáink is rájönnek, akik a szakképzésben dolgoznak, egy nagy porhintés volt, egy egyéni bérdiktátumokról van szó” – tette hozzá a szakember emlékeztetve: egy munkavállalót például sokkal könnyebben elbocsáthatnak, miközben más a felmondási ideje és a végkielégítés időtartama is.

A sztrájkok idejére érvényes, még elégséges szolgáltatásokat leszámítva a kormányzat soha nem tekintette az oktatást stratégiai ágazatnak – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint a fentiek „az elmúlt 12 év politikájának a megkoronázása lehet”, az ilyen nyilatkozatokkal pedig csak megmutatják „a foguk fehérjét”. A PSZ alelnöke szerint csak a pedagógusok egységes fellépésével lehetne megakadályozni az ilyen irányú elképzeléseket. Példaként a rezidenseket hozta fel, mondván, ha mindenki vagy legalábbis az érintettek jelentős része megtagadja a jogviszonyváltás aláírását, akkor ez esetleg elgondolkodtathatja a kormányt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×