A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások november 25-i emléknapja alkalmából.
Megkezdte működését a Gulág- és Gupvikutató Intézet a Magyar Nemzeti Levéltárban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A levéltár mintegy 700 ezer, többnyire a szovjet lágerekben regisztrált magyar fogoly kartonját dolgozza fel.
Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára a közlemény szerint őszinte örömét fejezte ki, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárban szerdától "ennek a sötét és minden szempontból emberellenes korszaknak, mint amilyen a bolsevik diktatúra volt, a kutatása és feldolgozása ilyen szintre emelkedett, hogy egy külön kutató intézet kezdi meg működését".
Az államtitkár megemlékezett a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról, akik emléknapja az Országgyűlés 2012-ben hozott határozata alapján minden esztendő november 25-e.
"Meggyőződésünk, hogy csak ez az emlékezetpolitika járul hozzá a magyar közösségek identitásának megerősítéséhez, egészséges önbecsülésének kimunkálásához, ezáltal lelki egészségének megőrzéséhez is. Ezért is kiemelkedően fontos az, hogy a Gulág téma a 2020-ban megújított Nemzeti Alaptantervben, a középiskolai történelemoktatásban is hangsúlyosan jelen van" - idézték a közleményben Latorcai Csabát.
Rengeteg a kérdés azzal kapcsolatban, hogy az ukrán hadsereg mire használja az Elon Musk által tulajdonolt Starlink rendszerét – mondta Somkuti Bálint. A biztonságpolitikai elemző szerint az elektronikai hadviselés a frontvonal közelében élő hétköznapi emberek életére is hatással van.
Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.
9 °C
