Infostart.hu
eur:
379.72
usd:
321.96
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel

Magyar hősök: Sztehlo Gábor – a zsidómentő lelkész

Sorozatot indított az InfoRádió együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával azokról a történelmet formáló ismeretlen személyiségekről, akik szembeszálltak a 20. század diktatúráival. A sorozatban szereplő életpályák bővebben a Magyar hősök – Elfeledett életutak a 20. századból című kötetben olvashatók.

A második világháború alatt számtalan üldözött – többek között a későbbi Nobel-díjas kémiaprofesszor, Oláh György – életét mentette meg, majd a háború után Gaudiopolis, vagyis Örömváros néven gyermekköztársaságot alapított. Sztehlo Gábort még életében felterjesztették Nobel-békedíjra, 1972-ben pedig megkapta a Világ Igaza elismerést.

Sztehlo Gábor 1909. szeptember 25-én született Budapesten, Szenczy Gábor néven, jómódú családban. Apai ági felmenői közül többen is evangélikus lelkészként szolgálták. A teológia elvégzése után 1932-ben evangélikus lelkésszé avatták.

1944-ben az evangélikus egyház is csatlakozott a zsidó származású protestánsok védelmére létrehozott Jó Pásztor Bizottsághoz. Az ekkor kórházlelkészként szolgáló Sztehlót bízták meg, hogy képviselje az egyházát a bizottságban, majd ő lett a Nemzetközi Vöröskereszt budapesti irodáján az augusztusban a zsidó származású keresztény gyerekek mentésére létrejött B osztály vezetője is.

Sztehlo segítőivel sorra nyitotta az üldözötteknek fedelet nyújtó gyermekotthonokat: a harminckettő közül az elsőt anyai nagybátyja, Haggenmacher Ottó budai villájában. Habár megbízatása a kikeresztelkedett zsidó gyerekek mentésére szólt, nem törődött a befogadottak vallási hovatartozásával. Mintegy 1600 gyermek és fiatalkorú, valamint 400 felnőtt vészelte át az otthonokban a nyilas rémuralom hónapjait. A Bogár utcai villában menedékre lelt Rác András később a következőképpen emlékezett Sztehlo hősiességére: „Ha a nyilasok rájöttek volna, hogy itt mi van, akkor nemcsak minket meg a Sztehlót lőtték volna a Dunába, hanem a családját is.”

A lelkész a háború után sem tétlenkedett. 1945-ben létrehozta Gaudiopolist, amely nem csupán menhelyként szolgált: a fiatalok itt valódi közösségre találhattak. Sztehlo az utcán kallódó árvák mellett továbbra is az üldözöttek gyerekeinek befogadását tekintette legfőbb feladatának. Ahogy Rác András fogalmazott: „Azt mondta, hogy ahogy ő 1944-ben a zsidókat és a kommunistákat menekítette, ugyanúgy menekítené most azokat, akiket kitelepítenek. És ez bár nagyon emberi és érthető volt, furcsa volt, hogy ezt valaki így kimondja.”

Gaudiopolis állam volt az államban, élén a polgárai által választott államelnök állt. A köztársaság polgárai javarészt önellátásra rendezkedtek be, és kötelesek voltak valamilyen szakmát tanulni. A munkájukért „bért” is kaptak, a később rendezőként ismertté vált Horváth Ádám visszaemlékezése szerint lisztet, szardíniát vagy éppen földimogyoróvajat. Örömvárosnak külön színjátszó társulata, élclapja, sőt, még valutája is volt.

A mindent ellenőrizni akaró kommunista rezsim 1950-ben felszámolta Sztehlo „országát”, a nagykorúakat szélnek eresztették, a kicsik pedig állami nevelőintézetbe kerültek. 1956-ban családja Svájcba költözött, ő azonban nem tartott velük. Amikor négy évvel később meglátogatta feleségét és gyermekeit, szívrohamot kapott. Svájcban kezeltette magát, ám szíve 1974. május 28-án – Interlaken városának egy padján ülve – végleg cserben hagyta.

További részletek az életpályát bemutató kötetről itt olvashatók.

A sorozat eddig megjelent részeit itt találja meg.

Irodalom

  • B. Kádár Zsuzsanna: Gyermekotthonok Budapesten az ostrom után – különös tekintettel Sztehlo Gábor „gyermekeire” a háború után. In Feitl István–Ignácz Károly (szerk.): Régi és új világ határán. 1945 történetei. Tanulmányok. Budapest, Napvilág, 2018. 112–124.
  • Ki volt Sztehlo Gábor? http://sztehloalapitvany.hu/rovidelatrajz.pdf, 2018. augusztus 29.
  • Koren Emil: Sztehlo Gábor élete és szolgálata. Budapest, Országos Evangélikus Múzeum, 1994.
  • Merényi Zsuzsanna: Gyermekváros a Budakeszi úton (1945–1950). Sztehlo Gábor emlékének. Új Peda­gógiai Szemle, 1991/1. 37–47.
  • Miklya Luzsányi Mónika: Frontvonal. Sztehlo Gábor élete. Budapest, Harmat, 2003.
  • Miklya Luzsányi Mónika: A jó pásztor – Sztehlo Gábor. Gyermekmentési akció a nyilas uralom alatt. Rubicon, 2003/7–8. 95–105.
  • A Tessedik Sámuel Evangélikus Missziói Intézet rövid története. In A Tessedik Sámuel Evangélikus Missziói Intézet 1938–1939. évi értesítője, Nagytarcsa. Összeállította: Szenczy Gábor. Győr, 1939. 6–8.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×