eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Gímszarvas bikák (Cervus elaphus) szarvasbőgés idején a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetének területén 2017. szeptember 23-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Attila

Kétszer annyi gímbikát vadásztak le Zalában, mint tavaly

Rekorderedménnyel zárult a gímszarvasbika vadászat Zala megyében; az őszi hónapokban 1266 példány került terítékre, csaknem kétszer annyi, mint az elmúlt év azonos időszakában – közölte Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője.

A szeptember 1. és október 26. között bemutatott trófeák 64 százaléka (821 példány) kapott érmes minősítést: 125 arany, 348-348 pedig ezüst- és bronzérmes lett. A Zala-Jagd Vadásztársaság, valamint a Válickavölgye Vadászklub területén elejtett gímek trófeái kimagasló, 240,77 pontot értek el. A Zala megyében terítékre került tizennégy csúcspéldányt – a 230 pontot meghaladó gímszarvasbika trófeákat – az Országos Trófeabíráló Testület (OTT) bírálja felül.

A szakszerűtlen elejtések aránya 5,7 százalék volt – ismertette a szakügyintéző.

A legnagyobb, 14,11 kilogramm trófeasúlyú, 12 éves bikát a Bagodi Vadásztársaság területén magyar vadász ejtette el szeptember 11-én.

Győrvári Attila megyei fővadász tájékoztatása szerint a 11 kilogramm trófeasúly feletti gímbika kilövése – a vadászterület milyenségétől függően -– átlagosan 3 millió forint "körül indulhat" Zalában. Hozzátette: az árak az elmúlt tíz évben nem emelkedtek, a költségnövekedést (a kukorica, üzemanyag árának emelkedését) a vadászati árjegyzék nem követte.

Győrvári Attila, aki egyben az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) megyei szervezetének titkára, közölte: az ősz első két hónapjában közel 1100 vadászati engedélyt adtak ki. A külföldi bérvadászok 85 százaléka Németországból, Ausztriából és Svájcból érkezett Zala megyébe, kisebb számban mexikói, belga, orosz és amerikai vadászok is eljöttek a zalai vadászterületekre.

A 2021/2022-es vadászatai évre 2700 hazai vadász váltott vadászjegyet.

Lázár Attila kitért arra is, hogy a gímszarvasok 70 százalékát külföldi bérvadászok ejtették el, míg tavaly a koronavírus-járvány alatt bevezetett utazási korlátozások miatt az őszi hónapokban a nimródok mindössze 41 százaléka érkezett külföldről. A gímszarvasbika-vadászatból és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból a tavalyinál valószínűleg magasabb árbevételt érnek el idén a vadásztársaságok. A magas terményárak miatt viszont a kiadások összege is növekedhet, amely jelentősen befolyásolhatja a 2021/2022-es vadászati év eredményét - fejtette ki a szakügyintéző.

A februárban zárult (2020/2021-es) vadászati évben az 57 zalai vadászterület összárbevétele mintegy 2,28 milliárd forint, míg a kiadások összege 2 milliárd forint körül volt.

A vadászati hatóság a szeptembertől január végéig tartó időszakban 1932 gímszarvasbika elejtését engedélyezte. A kilőhető példányok 65 százaléka (1266 gímszarvasbika) október 26-ig terítékre került, ezért több vadásztársaság kérte (gímszarvas bikára és tarvadra) a kilövési kvóta emelését - mondta Lázár Attila.

A február végéig tartó vadászati évben

  • 7 ezer gímszarvas,
  • 5300 őz kilövését engedélyezték, az állategészségügyi hatóság pedig
  • 18 900 vaddisznó kilövését írta elő

– fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×