eur:
398.75
usd:
369.51
bux:
90914.74
2025. március 24. hétfő Gábor, Karina
Nyitókép: Digital Vision/Getty Images

Munkahelyi balesetek: egy fontos szereplőre kevés figyelem jut

A szakszervezeteknek ma már nincs joguk a munkavédelmi előírásokat ellenőrizni Magyarországon. Munkavédelmi képviselőket kötelező választani húsz fő fölött, de sok helyen ez nem történik meg, pedig általuk nemcsak a balesetek száma, hanem a munkaadó felelőssége is csökken.

A magyar dolgozók 0,7 százaléka szenvedett el munkahelyi balesetet 2020-ban az Eurostat adatai szerint. A bejelentett és a konkrétan bekövetkezett munkahelyi balesetek száma nem mindig van szinkronban, ugyanakkor Magyarország nincs rossz helyzetben Európában – mondta érdeklődésünkre Borhidi Gábor, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője.

Magyarországon

a legtöbb munkahelyi baleset és haláleset is az építőiparban történik

– kezdte Borhidi Gábor. A gépipar és a mezőgazdaság következik utána, egyértelműen ez a három ágazat a legveszélyeztetettebb.

„A megelőzést tekintetében elsősorban ezekre a területekre kell koncentrálni. Nálunk is természetesen hasonlóak azok a fajta megbetegedések, amelyek esetén a fárasztó vagy fájdalmas testhelyzet volt a munkahelyi fizikai egészséget veszélyeztető legsúlyosabb kockázati tényező. Nem véletlen, hogy az Unióban a váz- és izomrendszeri megbetegedések kiemelt témája volt a legutóbbi négy évnek” – mondta az ügyvivő.

A balesetet bejelentők legmagasabb arányát Finnországban regisztrálták 19 százalékkal, ezzel szemben 2 százalék alatti arányt találtak Lettországban, Horvátországban, Romániában, Magyarországon és Litvániában. A bejelentett és a konkrétan bekövetkezett munkahelyi balesetek száma azonban nem mindig van szinkronban egymással – hívta fel a figyelmet az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője.

Nem magát a balesetet titkolják el, hanem azt, hogy az a munkahelyen következett be.

Magyarország a középmezőnyben van a munkahelyi balesetek számát tekintve Európában a szakértő szerint.

A magyar munkavédelmi jogszabályok megfelelőek, csak azokat be kellene tartani – mondta Borhidi Gábor.

„A munkaszervezés nagyon fontos tevékenysége a munkabalesetek megelőzésének.

Nem mindegy, hogy egy munkafolyamatnál előzőleg gondosan felmérik-e azt, hogy azt hány ember tudja elvégezni, milyen ismeretekkel kell rendelkezni. A munka biztonságát javítja például az, hogy a megfelelő egyéni védőfelszereléseket biztosítsuk, és nagyon fontos, hogy biztosítani az egy dolog, viselni az meg egy másik. A munkavállaló köteles a szabályokat betartani. Nagyon kevesen tudják, és ez nagy baj, hogy a munkavédelmi törvény egyértelműen előírja, hogy ha két ember munkát végez, az egyiket meg kell bízni a munka felügyeletével” – mondta.

Munkavédelmi képviselőket kötelező választani minden olyan munkáltatónál, ahol legalább 20 főt foglalkoztatnak – emelte ki Borhidi Gábor, de szerinte ez sok helyen nem történik meg. A képviselők nagyon fontos részei a megelőzésnek.

„A szakszervezetek elveszítették a munkavédelmi előírások ellenőrzésére való jogosultságukat a munkahelyeken – mutatott rá az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője. –

Ma Magyarországon törvényi háttérrel kizárólag a munkavédelmi képviselők azok, akik megtehetik, hogy a munkahelyeken ellenőrzik a munkakörülményeket

és természetesen a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos szabályokat is. Ez azért is nagyon lényeges, mert a munkavédelmi képviselők csökkentik a munkáltatók felelősségét.”

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Jelentős mérföldkőhöz ért a Hungaroring felújítása – videó

Ütemterv szerint halad a mogyoródi pálya felújítása – mondta el az InfoRádióban Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az augusztus eleji Forma–1-es Magyar Nagydíjon már a fedett, új főlelátón szurkolhat a közönség. A teljes átépítés 2026-ban is folytatódik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.25. kedd, 18:00
Koltay András
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke
Kijöttek a friss állampapíradatok: így reagáltak eddig a magyarok a prémium állampapír kamatfizetéseire

Kijöttek a friss állampapíradatok: így reagáltak eddig a magyarok a prémium állampapír kamatfizetéseire

190 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak március közepén, mint december végén, pedig azóta több PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény az eddigi 670 milliárd forintnyi kamatfizetés 28%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 72%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, ennek egy része az intézményi papírokban landolt. Az év első két és fél hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 916 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×