Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Hajókonvoj halad az Árpád hídnál a dunai hajóbaleset két magyar áldozatának, a Hableány kapitányának és matrózának búcsúztatásán 2019. július 12-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Ma bárki bármit tehet a Hableánnyal, bűnjelként aligha használható a hajótest Jurij C. ügyvédje szerint

Tóth M. Gábor szerint ha a Viking Sigynnek nem szabadott volna elmozdulnia a tetthelyről az ítélethirdetésig, a Hableányt sem hagyhatták volna magára.

Továbbra is bűnjelként lefoglalva áll a Hableány roncsa az újpesti kikötőben, azonban gyakorlatilag nem őrzi senki, és kordonnal sincs elkerítve, így bárki felmászhat rá vagy bármit elvihet róla, írta meg a Telex.

Az InfoRádió megkereste a rongálással összefüggésben a Hableányt víz alá forgató Viking Sigyn kapitánya, Jurij C. védőjét. Tóth M. Gábor azt mondta: nem elvárható, hogy a bíróság folyamatosan ellenőrizze a tárgyi bizonyíték sértetlenségét, de biztosítani kell, hogy a bűnjel a jogszabály által előírt őrzésnek megfelelően legyen tárolva.

"Amíg a rendelkezési jogkör gyakorlója a BRFK volt, addig tudomásom szerint a kordonnal körülvett hajót kamerával figyelték megállás nélkül.

Amikor a vádiratot benyújtotta az ügyészség, és a rendelkezési jogkör átkerült a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, a közölt információk szerint a kordon eltűnt és kamerák sincsenek, így az elvi lehetősége annak, hogy bárki megközelítse a hajót, adott" - részletezte Tóth M. Gábor. Ő maga 2021. május 20-án járt utoljára a hajónál a Népszigeten, szakértői szemlén, akkor még csak azok mehettek fel a hajóra, akiknek ezt a bíróság megengedte.

Őrzés most tehát tudomása szerint nincs, a hajó várja a dokkban a sorsát, feltételezése szerint a kikötői bérlő vagy tulajdonos felelős azért, hogy megmaradjon a Hableány "állaga", állapota.

Tóth M. Gábor szerint

van jelentősége még a büntetőügy szempontjából is, hogy bárki odamehet a hajóroncshoz,

ugyanis ilyen esetben változás állhat be a kiemeléskori állapothoz képest, újabb szakértők tehát már nem ugyanazt az állapotot látják a hajón, mint a korábbiak.

"Ez egy olyan tárgyi bizonyítási eszköz, amelyet az eljárás befejeződéséig ugyanabban az állapotában kellene megőrizni" - mutatott rá a védőügyvéd, aki szerint még a sértetti oldal képviseletét ellátó ügyvéd is úgy látja, hogy az érintett hajókat jóformán még a helyszínről sem lehetett volna elmozdítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×