Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit ezzel a levéllel reagált a kötelezettségszegési eljárás megindítására

"Továbbra is biztosítjuk, hogy kizárólag a szülő dönthessen saját gyermeke neveléséről, senki ne kényszeríthesse annak eltűrésére, hogy gyermeke a beleegyezése nélkül kapjon szexuális felvilágosítást vagy szembesüljön az életkorának nem megfelelő, káros tartalommal."

A szerződések és az Alapjogi Charta alapján sem írhatja elő az Európai Unió vagy bármely egyéb testület, hogy a magyar szülők Magyarországon miként neveljék a gyermekeiket - írta az igazságügyi miniszter csütörtökön a Facebookon.

Varga Judit úgy kezdte a bejegyzését, hogy a gyermekvédelmi törvény elfogadása után az Európai Bizottság július 15-én hivatalos felszólítást küldött Magyarország kormányának, ezzel kötelezettségszegési eljárást indítva hazánkkal szemben. "Azért próbálnak megbüntetni minket, mert nem engedjük be az LMBTQ-lobbit a magyar iskolákba és óvodákba" - hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy a Thierry Breton uniós biztosnak szerdán, határidőre megküldött válaszlevélben részletesen kifejtette a magyar kormány álláspontját a gyermekvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásról és a bizottság hivatalos felszólításában szereplő tárgyi és szakmai tévedésekről. Kiemelte, Magyarország meg fogja védeni kultúráját, nemzeti identitását és ebből fakadó családi értékeit: mint szabad és független országnak ezt a jogot az uniós és nemzetközi jog egyaránt garantálja.

"Továbbra is biztosítjuk, hogy kizárólag a szülő dönthessen saját gyermeke neveléséről, senki ne kényszeríthesse annak eltűrésére, hogy gyermeke a beleegyezése nélkül kapjon szexuális felvilágosítást vagy szembesüljön az életkorának nem megfelelő, káros tartalommal" - fogalmazott.

Hozzátette, hogy felvilágosító előadásokat csak megfelelő képzettséggel rendelkező személyek tarthatnak, kizárólag pedagógus jelentétében.

A kormány visszautasítja, hogy a törvény célja a kirekesztés vagy a hátrányos megkülönböztetés lenne, a törvény kizárólag a magyar gyermekek neveléséről és a kiskorúak védelméről szól, a jogszabály felnőttek életébe semmilyen módon nem szól bele, a szexuális kisebbségek jogait semmilyen módon nem csorbítja - hangsúlyozta.

Magyarországon a vallási, etnikai, szexuális és bármely egyéb kisebbségek jogait garantáljuk, az Alaptörvény szigorúan tiltja, a törvények szigorúan büntetik a kisebbségeket érintő kirekesztő és diszkriminatív megnyilvánulásokat - írta Varga Judit.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×