Az "elégtelen célokat tartalmazó" klímatörvény megsemmisítését kérik ellenzéki pártok az Alkotmánybíróságtól, hogy szigorúbb szabályozást kelljen alkotni helyette – hangzott el az ezzel kapcsolatos közös beadvány benyújtása előtt tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke elmondta: bár a 2021-ben elfogadott szabályozást egy ellenzéki párt, a Párbeszéd kezdeményezte, a kormányoldal "kiherélte" a szöveget, így a szabályozás nem alkalmas feladata ellátására.

Elfogadhatatlannak nevezte például, hogy a hatályos szabályozás szerint 2030-ra 40 százalékkal kellene csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, és csak 21 százalékra kellene növelni a megújuló energia arányát, miközben a törvény nem tartalmaz érdemi klímaalkalmazkodási feladatok. A beadványukat 49 országgyűlési képviselő írta alá – ismertette.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese az ellenzéki klímatörvény-tervezet beterjesztőjeként arról beszélt: rá sem ismerni a végül elfogadott szövegváltozatra, amelynek még a címe is változott.

A fideszes országgyűlési többség a négy klímacélból hármat kidobott és a 14 területből, amelyre cselekvési tervet kellene kidolgozni, 10-et szintén kukázott

– tette hozzá, arcpirító cinizmusnak nevezve a történteket.

Bősz Anett, az DK frakcióvezető-helyettese, a Liberálisok elnöke azt hangoztatta: napjainkban már tapasztalhatók a klímaváltozás okozta hátrányok, azaz nem az a kérdés, évtizedek múlva mi lesz, hanem hogy most, 2021-ben mi történik, hiszen bolygónk és társadalmunk jövője a tét.

Hozzátette: a DK kiáll az önálló környezet- és klímavédelmi minisztérium létrehozása mellett.

Nunkovics Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy egy sikeres, zöldebb jövő az összefogás ellenzéki pártjainak célja.

Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártok sorsközösséget vállalnak a klímapolitika, a klímavédelem területén.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke kiemelte: pártja különös hangsúlyt helyez arra, hogy tíz éven belül újítsák fel energetikai szempontból a hazai épületállomány lehető legnagyobb részét, így csökkentve az energiafelhasználást és ezáltal a rezsit.