eur:
394.6
usd:
365.77
bux:
71738.76
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Benkő Tibor honvédelmi miniszter az afganisztáni kimenekítéssel kapcsolatban tartott rendkívüli sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2021. augusztus 26-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Benkő Tibor: hiányzott a katonai előkészítés, ezért lett káosz Afganisztánban

Egy csapatkivonást megfelelően kell előkészíteni, mindez azonban Afganisztán esetében nem történt meg – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A tárcavezető mások mellett arról is beszélt, hogy az ellenséget a kihívások, a kockázatok és ellenségképek jelölik meg. 

Benkő Tibor szerint nagyon sok tanulságot hozott a Magyar Honvédség számára a 2003-tól tizennyolc éven át tartó afganisztáni magyar részvétel. „De az nem jó, ha a tapasztalatokat véráldozatok árán hozzuk meg” – emelte ki a tárcavezető. Meglátása szerint az Ázsia szívében fekvő országban ez idő alatt sok előrelépés történt, például az egészségügyi ellátás terén. Hiszen, mint mondta, a tartományi újjáépítési feladatok során kórházakat, egészségügyi rendelőket létesítettek, de iskolák és utak is épültek, amik most is állnak. Benkő Tibor hozzátette azt is, a többnemzeti katonák pedig nagy létszámú afgán erőt képeztek ki.

Szerinte a legfőbb gond ott van, hogy

az afgán rendszerben egy nyugati típusú demokráciát lehetetlenség felépíteni,

vagyis exportálni az amerikai demokráciát.

Magyarázata szerint azért sem értek célt – annak ellenére hogy számtalan afgán katonát fölkészítettek, kiképeztek, illetve felszereltek, akik még harcoltak is a szövetséges katonák jelenlétében –, mert hiányzott a nemzeti kötődés, az az érzület, hogy „a hazám, a nemzetem, az országom”, amit viszont nem lehet megtanítani az embereknek. „Ezt érezni kell, elkötelezettnek kell lenni.”

Afganisztán másik nagy tanulsága – a NATO és az Amerikai Egyesült Államok tekintetében – a kimenekítés, amit nem így kellett volna előszíteni

– emelte ki Benkő Tibor. Szerinte, ha áprilisban bejelentik a csapatkivonást, legkésőbb szeptember 11-i határidővel, akkor a műveletet már májusban meg kellett volna kezdeni, amihez elengedhetetlen a katonai előkészítés. Ugyanis, ha csak politikai döntés van, akkor az nem lesz végrehajtva, vagy ahogyan látható is, kapkodva lesz végrehajtva.

„Ezért lett ez a káosz.”

A NATO ellenségképe

Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott, hogy a NATO két külső fenyegetettséget jelölt meg, a keletit és a délit, és ennek szinte keresztmetszetében van Közép-Európa és Magyarország. Benkő Tibor megjegyezte, a Magyar Honvédség diplomatikusan mindig úgy fogalmaz, hogy nincs ellenségkép, hanem

minden olyan feladatra készen kell állnia, ami az emberek békéjét, biztonságát veszélyezteti.

Ezzel szemben a NATO, amikor azt mondja, hogy keleti fenyegetettség, megjelöli Oroszországot, illetve a déli fenyegetettség alatt – az Egyesült Államokkal egyetemben – az instabil államokra gondol Ázsiában és Afrikában, ide sorolva még a migrációt és a terrorizmust is.

Magyarán a Magyar Honvédség számára az ellenségkép alatt a kihívásokat, kockázatokat és fenyegetéseket kell érteni – összegezte a honvédelmi miniszter, említést téve továbbá a kiber- és hibrid hadviselésről. Utóbbit illetően elmondta, leegyszerűsítve olyan hadviselési formáról van szó, amely például Ukrajnával szemben történt a Krím félsziget annektálásával, ami komolyabb tüzérségi csapások nélkül végre volt hajható. A hibrid hadviselés tehát nem feltétlen egy katonák ellen irányuló tevékenység, hanem lehet az az államigazgatás vagy az energiaellátás ellen irányuló, amikor minden a kibertérben működik.

Plusz pontok a felsőoktatásban

Benkő Tibor mások mellet arról is beszélt az Arénában, hogy plusz pontokat kapnak a felsőoktatási felvételihez a jövőben azok a fiatalok, akik az egyetem előtt fél- vagy egy évet szolgálnak a honvédségnél. A kormány már döntött erről, hamarosan megjelenik a rendelet is. Minderről bővebben itt olvashat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nigel Farage érdekes gondolatokat osztott meg Marine Le Penről
Tudósítónktól

Nigel Farage érdekes gondolatokat osztott meg Marine Le Penről

Nigel Farage szerint katasztrófához vezetne, ha Franciaországban Marine Le Pen radikális pártja kerülne kormányra. Az egykori brexitvezér, a brit Reform párt első embere szerint a francia választások első fordulójában győztes pártnak nincs kiforrott gazdasági programja.

Orbán Viktor: az ukrán elnök nem örült túlságosan

Orbán Viktor miniszterelnök a Die Weltwoche című konzervatív svájci lapnak adott interjúban kijelentette, hogy kijevi látogatásán nem meggyőzni akarta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hanem tájékozódni arról, "hol vannak a határai" a kijevi álláspontnak a békefolyamatra vonatkozóan.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.04. csütörtök, 18:00
Varga Zs. András
a Kúria elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×