eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Bécs, 2018. október 15.Pintér Sándor belügyminiszter az osztrák hivatali partnerével, Herbert Kickl-lel közösen tartott sajtóértekezletükön Bécsben 2018. október 15-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Pegasus-ügy: Pintér Sándor igen, a Fidesz nem jelent meg a nemzetbiztonsági bizottság ülésén

Hétfőre hívta össze az elnök, a jobbikos Stummer János.

Pintér Sándor belügyminiszter megjelent, a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt azonban határozatképtelen volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfői zárt ülése, amelyen a Pegasus nevű izraeli kémszoftverről tájékozódtak volna a képviselők.

Az ülés után a testület ellenzéki tagjai - Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) - tartott közös sajtótájékoztatót a Parlamentben.

Stummer János kérdésre válaszolva elmondta: a határozatképtelenség megállapítása után nyolcszemközti beszélgetést folytattak a belügyminiszterrel. Egyebek között tájékoztatták arról, hogy a bizottság kiszélesíti múlt héten indított belső ellenőrzését és minden, a testület által tárgyalt közbeszerzési mentesítés alóli kérelmet átvizsgálnak. Ha a bizottságban tárgyaltak erről az eszközről, annak bizonyítékait meg fogják találni - hangsúlyozta.

A jobbikos elnök azt is bejelentette: a parlament őszi ülésszakának első napjára, 8 órára összehívja a bizottság ülését, amelyen meghallgatják a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat éves beszámolóját, s ezzel együtt ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeznek a kémszoftver ügyében.

Stummer János felidézte, július 18-án jelent meg a Direkt36 oknyomozása nyomán a Telex cikke, miszerint a magyar kormány újságírók, politikusok és más közszereplők okostelefonjainak feltörésére is használta a világ egyik legfejlettebb kémszoftverét. A testület ellenzéki tagjai még aznap este kiadtak egy közleményt, melyben jelezték, ha a Fidesz, a kormány "lapít" az ügyben, azt nyílt beismerésnek veszik.

A jobbikos képviselő azt mondta: az azóta eltelt mintegy 168 órában a Fidesz és a kormány úgy csinált, mintha nem lenne semmilyen ügy, csak hisztériakeltés, hangulatkeltés zajlana, továbbá minden eszközt megragadtak, hogy a politikai felelősségre vonást elkerüljék. Ennek szólt az is, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői "elszabotálták" az ülést - fogalmazott.

Mivel az ügyben - amely miatt több ellenzéki politikus, köztük Stummer János is feljelentést tett - ügyészségi nyomozás indult, annak lezárulásáig nem állíthatnak fel parlamenti vizsgálóbizottságot - közölte a jobbikos politikus, kiemelve: a bizottság ellenzéki tagjainak így is vannak feladatai. Ki kell deríteni, hogy van-e ilyen szoftver Magyarországon, történt-e ilyen beszerzés az elmúlt években. Ha igen, kik, mikor, mire, milyen engedéllyel és hogyan használták azt. Feladatuk továbbá, hogy megtalálják minden lehetséges módját, hogy a későbbiekben ne történhessen hasonló, mivel ez "egy jogállam működésébe nem fér bele" - szögezte le Stummer János.

Molnár Zsolt azt hangsúlyozta: a kormánypártok gondolhatják, "ki lehet menekülni az ügyből", azzal, hogy szabályszerűen zajlott a közbeszerzés. Megjegyezte: Európa, sőt a világ összes országának - amelynek fontos saját szuverenitásának megvédése - rendelkeznie kell ilyen technikával. A fő kérdés nem a szoftver beszerzése, hanem az, hogy ki és milyen módon engedélyezte annak használatát, szakmailag indokolt volt-e a megfigyelés, mások is hozzáférhettek-e, történt-e visszaélésszerű használat - fejtette ki.

Az MSZP-s képviselő szerint a Fidesz és a KDNP a jogállamiságot és az egész nemzetet "csonkította meg" azzal, hogy nem jelentek meg az ülésen, egy olyan ügyben, amelyre a magyar választópolgárok és a teljes világsajtó is kíváncsi. Úgy értékelt, a kormánypártok minden felelősséget magukra vállaltak és megerősítették azt a közvélekedést, hogy "van takargatnivalójuk".

"Az igazságot nem lehet eltussolni" ügyrendi, jogtechnikai megoldásokkal, azzal hogy határozatképtelenné teszik a nemzetbiztonsági bizottság ülését - mondta Molnár Zsolt, kiemelve: a végleges megoldást 2022 tavaszán lehet meghozni, hogy a jövőben ne legyenek ehhez hasonló ügyek. Minden választópolgár véleményére, szavazatára, aktivitására szükség van - szögezte le, hozzátéve: "kormányváltásra lesz szükség".

Ungár Péter hozzátette: mikor megjelent a hír a kémszoftverről, a Fidesz első válasza az volt, hogy ez egy álhír. Az LMP-s képviselő szerint, ha ez valóban álhír, "nincs itt semmi látnivaló", minden törvényes volt, akkor érthetetlen miért nem jelentek meg az ülésen a kormánypárti képviselők. Szerinte azzal, hogy nem jöttek el, kiderült: "valami nincs rendben".

Megjegyezte: sok mindent elmond, hogy Magyarországon egy felelős miniszter egy ilyen ügybe keveredve, helyettesére tolja a felelősséget.

A sajtótájékoztatón az ellenzéki képviselők kérdésekre válaszolva, elmondták, az igazságügyért felelős minisztertől is válaszokat várnak, például arra, hogy az Igazságügyi Minisztériumban is lefolytattak-e olyan belső vizsgálatot, amelyről korábbi írásos válaszában Pintér Sándor tett említést a Belügyminisztérium vonatkozásában. Közölték továbbá, hogy az ülés után kérdéseket nem tettek fel a belügyminiszternek, csak tájékoztatták döntéseikről, továbbá kérték, hogy segítse belső ellenőrzésüket. Azt is elmondták, hogy mivel az ügy minősített információkról szól, így vizsgálódásaik eredményéről nem adhatnak majd tájékoztatást.

A megfigyelési botrány miatt a nemzetbiztonsági bizottság összehívását Stummer János jobbikos elnök és a két ellenzéki tag: Molnár Zsolt és Ungár Péter kezdeményezte. Halász János, a testület fideszes alelnöke azonban azt közölte, nem indokolt a bizottság ülésének összehívása, Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el.

Pintér Sándor belügyminiszter múlt hétfőn azt hangsúlyozta: 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak. Egyúttal jelezte: a konkrét kérdéseket kész megválaszolni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×