Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal, a Comirnaty-vakcinával töltött fecskendők a békéscsabai Réthy Pál kórház oltópontján 2021. július 13-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Az összes magyar oltásból 4212 főnél voltak nemkívánatos események

Az NNK közlése szerint elenyésző a védőoltások utáni nem kívánatos események száma Ráadásul a vakcináció és az azt követően megjelenő tünetek között nem feltétlenül áll fenn ok-okozati összefüggés.

A magyarországi koronavírus elleni vakcináció tavaly december 26-i megkezdése óta csupán a beadott oltások 0,039 százaléka után tapasztaltak az orvosok nemkívánatos oltási reakciókat – derült ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ adataiból, amit az Origo kérdésére küldtek el.

A 2020. december 26. és 2021. július 14. között beadott 10 695 862 oltásból 4212 főt érintettek a nemkívánatos események. A statisztikából kiderült, hogy az oltást követő 30 napon belül 441 személy halt meg. Kórházi kezelésre 284 személy szorult, 3149 személynél pedig enyhe oltási reakciókat dokumentáltak. Az OKNE nyilvántartás része az oltási baleset is, mely az oltóanyag szállítása, tárolása, illetve alkalmazása során bekövetkezett hibákhoz kapcsolható.

Oltási balesetként 118 eseményt jelentettek, mely összesen 338 főt érintett

– emelik ki.

Az NNK mindezek alapján megállapította, hogy a nemkívánatos események aránya elenyésző, s az oltásoktól várható egészségnyereség (haszon) lényegesen nagyobb, mint a nemkívánatos események jelentette kockázat. „Valamennyi vakcinatípussal beadott oltás és a bejelentett nemkívánatos események számának összehasonlítása során tehát kijelenthető, hogy a nemkívánatos események aránya elenyésző.”

Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy

a védőoltás és az azt követően megjelenő tünetek között nem feltétlenül áll fenn ok-okozati összefüggés

attól, hogy a tünet megjelenése időben az oltást követően jelentkezik.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×