Magyarországon a világátlagnál is több vizes élőhelyet vesztettünk az elmúlt 100 év során, pedig ezeknek a folyóban gazdag élőhelyeknek fontos klímaszabályozó szerepük is van – mondta el az InfoRádióban Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértője. Hozzátette, ahol lehet, vissza kell adnunk a folyóknak az ártereiket.

A Danube Floodplain projekt fő célja az volt, hogy megvizsgálják az árvízkockázat csökkentésének lehetőségeit a Duna vízgyűjtő területein található árterületek helyreállítása alkalmával – magyarázta a szakember –, valamint, hogy megegyezzenek azokról a feladatokról, amelyek az ártér helyreállításához és állapotmegőrzéséhez kapcsolódnak, illetve hogy javítsák az együttműködést.

A 19. és 20. századi folyószabályozások során Magyarországon az árterek 95 százalékát elválasztották a folyóktól. Samu Andrea szerint a legfontosabb az lenne, hogy minél kevesebb olyan fejlesztést telepítsünk az árterekre, ami nem összeegyeztethető a víz jelenlétével.

„Hiszen, ha ezt megtesszük, rögtön a természet ellen dolgozunk, és nem vele együtt.”

Vagyis olyan tájhasználat kialakítására lenne szükség, ami alkalmas arra, hogy vizet fogadjon be.

Nagyon sok mindent ráépítettek a folyókra, közvetlen közelükben is az elmúlt több mint 100 évben – emelte ki a szakértő, majd az eredeti állapotok visszaállításának lehetőségéről így beszélt:

„az biztos, hogy rövid időtávon belül nem állítható vissza az összes ártér.”

Emlékeztetett: Magyarországon, főként a Tisza mentén nagyjából 1500 négyzetkilométernyi terület volna mély ártéri terület, ami alkalmas lenne arra, hogy újra a folyóhoz csatoljuk. „Ez lenne a rövid távú cél, hogy ahol erre viszonylag könnyen és kevesebb konfliktussal lehetőség van, legalább ezeket csatoljuk vissza, hiszen ez

most már tényleg létkérdéssé válik, hogy ne váljunk sivataggá”

– hangsúlyozta. Az összes többi fokozatos visszacsatolása pedig hosszabb távú folyamat lehetne.

A WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértője megjegyezte: nem használjuk ki azokat a gazdasági lehetőségeket sem, amelyek a többletvizek hasznosításából keletkeznének, és amelyek megélhetést nyújthatnának a helyi lakosság.