Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: PTE1367/YouTube

Jakab Ferenc: nagyon nagy az esély az indiai mutáns itthoni felbukkanására

Lezárult a laboratóriumi szakasz a Pécsi Tudományegyetem és az osztrák Cebina vakcinafejlesztési kísérletében, jelenleg már az állatkísérleti fázist tervezik – mondta el Jakab Ferenc virológus a Pécsi Tudományegyetem videójában.

A laboratóriumi vizsgálatok után az első lépés, hogy beszerezzék az engedélyeket az állatkísérleti fázishoz – amint ez a kezükben van, tudják folytatni a vakcinafejlesztési vizsgálatokat, ismertette Jakab Ferenc. A virológus szerint ez azonban egy nagyon hosszú folyamat, ezért nem is úgy tervezik, hogy ennek a járványnak a végét fogja jelenteni a vakcina. Mint fogalmazott, anélkül, hogy műhelytitkokat árulna el, az általuk fejlesztett vakcina egy többkomponensű, több lábon álló szer lesz, ami nemcsak a mostani variánsokra, hanem a későbbi koronavírus-járványok alkalmával is hatékony lehet.

Jakab Ferenc szerint

a brit variáns szinte már kiszorította az eredeti vuhani vírust, ami pedig most ad okot az aggodalomra, az az indiai mutáns,

amit duplavariánsnak is neveznek, amely magyarországi felbukkanására nagyon nagy az esély. Éppen ezért elengedhetetlen a járványügyi monitoring és a törzsek folyamatos vizsgálata, hogy mihamarabb kiszűrjék az indiai variánst, amennyiben „megérkezik”, gátat szabva a – másodlagos – terjedési láncoknak.

Az új variánsokkal szemben a vakcinahatékonysági vizsgálatok folyamatosak, a jelek szerint, ha nem is százszázalékos, de valamennyi védettséget biztosan adnak a most használt védőanyagok. Az, hogy ez miként fog változni a jövőben, ugyanakkor még nem tudható, jegyezte meg a virológus, aki szerint fel kell készülni arra, hogy az oltásokat és azok komponenseit módosítani kell.

A professzor arra is kitért, vakcinafüggő, hogy az új variánsok oltóanyagokba történő integrálása mekkora munkával jár. Míg ez az RNS-vakcinák esetében egy kis művelet, hiszen elégséges ismerni az új variánsok genetikai állományát, addig az első generációs oltóanyagoknál jóval nagyobb feladat, hiszen ott előröl kell kezdeni a folyamatot magával a vírussal. „Tehát

hatalmas előnye a második- és harmadik generációs vakcináknak, hogy igazából a vírus sem szükséges hozzájuk, elég ismerni a genetikai állományokat.”

Jakab Ferenc szerint az oltási kampány további fokozásával, az oltási kedv emelkedésével és a járványügyi intézkedésekkel, előbb–utóbb ki tudunk lábalni a járványból, és lesz egy relatíve kellemes és szabad nyarunk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×