eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A 2020. november 20-án, a Biontech német biotechnológiai gyógyszercég által közreadott, dátum nélküli képen egy ampulla BNT162b2 elnevezésű, az új típusú koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát tart a kezében egy ember a németországi Mainzban. Sajtóértesülések szerint ezen a napon a Biontech és a Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat a vakcina sürgősségi jóváhagyását kérte az amerikai Élelmiszer-, és Gyógyszerfelügyelettől (FDA).
Nyitókép: MTI/Biontech SE/EPA

Rusvai Miklós: járványtanilag egy részleges nyitáshoz is hetek kellenek még

Az InfoRádiónak nyilatkozó Rusvai Miklós szerint csak akkor kezdődhet el a részleges nyitás, ha az ötnapos mozgóátlag adatai szerint a jelenlegihez képest fele annyi lesz a koronavírusban elhunytak, a lélegeztetőgépen lévők és a kórházban ápoltak száma.

A kedvezőtlen három statisztikai adat közül mindig halottak száma az, amely a legkésőbb követi le a tendenciákat, ami érvényes a kedvező és kedvezőtlen irányú változásokra is. Ami most egyáltalán biztató lehet, hogy a kórházakban ápoltak és lélegeztetőgépen lévők száma nem növekszik szignifikánsan, lényegében "oldalaznak" – fogalmazott az InfoRádiónak Rusvai Miklós.

A víruskutató a biztonságos nyitást illetően kiemelte: miután ő kizárólag járványügyi szempontból tudja megítélni a helyzetet, nem a beoltottak számához kötné azt, ahogyan a kormány terveiben szerepel, hanem a járványügyi adatokhoz. Meglátása szerint tehát

akkor lehetne részlegesen nyitni, ha minimum lefeleződne a mostani szám a fent említett statisztikai adatokban.

A teljes nyitást pedig akkor tartaná biztonságosnak, ha a tavaly szeptemberi szintre menne vissza az ország, amitől még „iszonyú távol vagyunk.”

Vagyis Rusvai Miklós szerint részleges nyitásról akkor kellene beszélni, ha az ötnapos mozgóátlag adata szerint fele annyi lesz a halottak, a lélegeztetőgépen lévők és a kórházban ápoltak száma, mint jelenleg, amit

legkorábban április második felére

tesz. A víruskutató ugyanakkor megismételte, ő csak az egészségügyi szempontokat veszi figyelembe.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×