Ideális esetben egy hónappal az óraátállítás előtt el kellene kezdeni a gyerekek felkészítését a változásra. A kicsik idegrendszere ugyanis még nehezebben tűri, ha felborul a belső ritmusuk. A szakember szerint főleg most, az online oktatás idején az iskolakezdés időpontját is rugalmasabban lehetne kezelni.
"Mindenkinek, így a gyermekeknek is fontos, hogy legyenek biztos támpontjaik, a legkisebbeknél ráadásul ez még idegrendszeri rendeződést is jelent, egy olyan ritmushoz, amit fel tud venni az idegrendszere, a szervezete, sokkal könnyebben tud alkalmazkodni" – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett gyermekpszichológus, Gyarmati Éva.
Szerinte "meglehetősen keményen hat" az óraátállítás, hisz
nem a belső ritmus szerint kell felkelniük, lefeküdniük a gyerekeknek.
"Ha egy órát elveszünk vagy hozzáadunk, az hatalmas változás számukra, megzavarja a napi ritmust. Egyébként is sokkal nagyobb most a figyelemzavar, felfordult a világ, a gyerekek nem tudnak kellően alkalmazkodni, csak úgy tűnik, mintha alkalmazkodnának, miközben belül más a helyzet. Ennek következtében a tanulásban is lehetnek most gondok. Tulajdonképpen minden visszaeshet, ami mentális energiát kíván" – figyelmeztetett.
Az egyórás átállást már most el kell kezdeni a hétvége előtt, hogy ne egyszerre zuhanjon rá a gyermekre az egy óra elvesztése a hétvégén.
Reménykedik benne, hogy hamarosan véget ér ez az évi kétszeri átállás, "az emberi idegrendszer szintjén felhalmozódó veszteség talán már nagyobb is annál, mint amennyit nyerni lehet ezzel".
Ehhez a hatáshoz pedig – Gyarmati Éva szerint – csak hozzáadódik az otthoni és iskolai tanulás közötti váltás is, a tanulókat érintően pedig felveti, az óraátállítást követően negyed, fél, majd háromnegyed órával lehetne a "nyomába eredni" az iskolai munkarendnek, hogy könnyebb legyen az átállás,
"azon a negyed-negyed órán nem múlik semmi a tananyag megtanulása szempontjából, az agy használhatósága szempontjából viszont igen sok".