Infostart.hu
eur:
386.09
usd:
331.47
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója beszédet mond az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottságának 67. ülésén a Budapesti Kongresszusi Központban 2017. szeptember 11-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Jakab Zsuzsanna: A vakcináció önmagában nem a teljes megoldás

A WHO európai regionális igazgatója figyelmeztetett: a globális nyájimmunitást legkorábban valamikor 2022-ben lehet csak elérni. Az oltási programokat pedig csak a többi járványügyi intézkedéssel együtt lehet tekinteni.

"A gazdag országokat rá kell beszéljük arra, hogy ne halmozzanak fel oltóanyagot. Vannak államok, amelyek a lakosságuk többszörösének elegendő számban kötöttek le vakcinát, aminek semmi értelme nincs" - mondta a 168 Órának Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet főigazgató-helyettese. Hozzátette: közös érdekünk lenne egy tisztességesebb és észerűbb oltási rendre való átállás.

Dr. Tedros, a WHO főigazgatója korábban arra szólította fel a gazdag országokat, hogy a saját magas rizikójú csoportjaik beoltása után vagy adományozzanak a készleteikből a szegényebb országoknak, vagy hagyják legalább, hogy számukra a COVAX lebonyolítói vásároljanak a programban rendelkezésre álló pénzből. Erre két indokot is említett: egyrészt ez morális kötelesség, másrészt pedig közös stratégiai érdek, csak így tudjuk a járványt megállítani.

Ezzel kapcsolatban Jakab Zsuzsanna kifejtette: "Ez bűvös kör:

minél tovább terjed a vírus, annál nehezebb lesz fellépnünk ellene. Az biztos, hogy nem elég csak a fejlett világban oltani és betartani a közegészségügyi, járványügyi intézkedéseket.

A világ minden táján egyszerre kell lépnünk, ezt a járványt csak akkor tudjuk megállítani bárhol, ha mindenütt megállítjuk." A projekt keretében még idén kétmilliárd vakcinát szállítunk ki ezekbe az országokba, ami a lakosság körülbelül a 28 százalékának lesz elég. Csak azt próbálják biztosítani, hogy legalább a magas rizikójú csoportokat, tehát az egészségügyi dolgozókat, időseket és a krónikus betegeket ezekben az országokban is minél előtt beoltsák. A globális nyájimmunitásra legalább 2022-ig várni kell Jakab Zsuzsanna szerint.

Felmerül a kérdés, hogy ha a WHO-főigazgató javaslata szerint a gazdagabb országok "halálozási kockázatot" vállalnak, a teljes átoltottság elérése helyett alacsonyabb szinttel megelégszenek és adnak (vagy hagynak) vakcinát a szegényebbeknek, akkor nem az lesz-e az eredmény, hogy a járvány újabb és újabb hullámokban fel fog bukkanni ezután és nem lehet felszámolni? Erre válaszul Jakab Zsuzsanna kijelentette: a vakcináció önmagában úgysem a teljes megoldás. Azt a többi közegészségügyi, járványügyi intézkedéssel együtt kell alkalmazni, még azokban az országokban is, ahol most erőteljesen folyik az oltási program.

A járványügyi intézkedéscsomagon nem lehet lazítani, mondta, mert valóban azonnal visszajön a betegség. "Elég az olasz helyzetet nézni. Kinyitottak februárban, és már megint súlyos helyzetben vannak. Reményt adhat viszont, hogy amikor világszerte befejeztük a magas rizikójú csoportok oltását, akkor ez csökkenti a halálozások és a súlyos szövődmények számát, fékezi a betegség terjedését is.

Azt a célt tűzhetjük magunk elé, hogy vessünk véget a betegség akut fázisának, és tanuljunk meg együtt élni endémiás, fel-felbukkanó előfordulásával."
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×