eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György szerint Magyarország a forgóajtóban előzhet

Újra a 10-20 évre előretekintő, nemzeti versenyképességi és fenntarthatósági programot hiányolta és ennek megalkotását sürgette a jegybankelnök a növekedés.hu portálon megjelent legfrissebb írásában, amelyben az elmúlt 30 év magyar eredményeit és kudarcait foglalta össze.

Matolcsy György szerint az 1990 és 2020 között lévő három évtized már alkalmas idősáv annak vizsgálatára, hogy mi sikerült és mi nem, hiszen a sikerhez többeknek közel ennyi vagy ennél kevesebb idő is elegendő volt. Például az írek 15 év alatt, Japán és Szingapúr 23 év alatt zárkózott fel a jövőképükben célba vett élvonalhoz. A következő 10-20 évre felrajzolható jövőkép és stratégia számára azonban a 40-50 éves idősáv is értelmezhető. Dubai 40 év alatt, Izrael és Dél-Korea 50 év alatt érte el a kitűzött fejlettségi szintet.

Írásában az eddig elért magyar eredmények közé sorolta egyebek mellett, hogy Magyarország teljes mértékben integrálódott a Nyugathoz, export szempontjából "középhatalommá" vált, döntően a külföldi működő tőkeberuházásoknak köszönhetően, és rátalált a gazdasági növekedés és a pénzügyi egyensúly együttes receptjére.

A kudarcok felsorolásánál a jegybankelnök megállapította, hogy "digitális átállásban középszerűen teljesítünk".

A magyar felsőoktatás legfeljebb a középmezőnyben teljesít, hiszen a globális innovációs rangsorban a magyar helyezés kedvező, a 27. helyet éri, de a felsőoktatási rangsorban csak az 53. helyen áll az ország, ami elfogadhatatlanul alacsony szintet jelent - írta.

Azt is megjegyezte, hogy az egészségipar messze képességei és lehetőségei alatt teljesít. A négy kitűnő orvostudományi egyetem, a régióban kiemelkedő gyógyszergyárak és az ígéretes kutatások, találmányok ellenére

a teljes egészségipari szektor fejletlen,

a sikeres felzárkózókhoz (például Izrael, Dél-Korea, Dubai) és különösen a lehetőségeihez képest. "Már látjuk, hogy nem nyerhet az, aki nem tekinti az egészségipart stratégiai ágazatnak" - fogalmazott.

Azt is leszögezte, hogy még nem születtek meg a vezető magyar technológiák és még nem jöttek létre a dinamikus térbeli motorok, városrégiók, végül, "még nem rendelkezünk egy hosszútávú, fenntarthatóságra épülő versenyképességi programmal sem".

Úgy vélte, Neumann János megjegyzése, mely szerint "csak Budapestről jöhetett az, aki utánad lépett be a forgóajtóba és előtted lépett ki belőle" az egész országra, sőt a Kárpát-medencére is igaz lehet a következő évtizedekben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×