Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Gémesi György, az Új Kezdet elnöke az ellenzéki tárgyalásokról tartott sajtótájékoztatón a Képviselői Irodaház előtt 2018. március 20-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Sorban állnak a polgármesterek Gulyás Gergely dolgozószobája előtt

Karácsony Gergely szerint Budapest mára nettó befizetővé vált; Gémesi György a miniszterrel való találkozója előtt A- és B-tervről beszélt; Szita Károly (MJVSZ) azt hangsúlyozta, vannak kéréseik, de dolgoznak is.

Kártérítést követelnek az önkormányzatok a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált korlátozások következtében kiesett bevételeikért - több platformon is.

Karácsony Gergely - Budapest főpolgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) társelnöke - az InfoRádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok az iparűzési adóból származó bevételeik egy részét szolidaritási hozzájárulás címén befizetik a központi költségvetésbe, ez az összeg az idei évben 10-ről 36 milliárd forintra nőtt, egy olyan évben, amikor minden bevétel drámai mértékben csökkent az önkormányzatnál, még az iparűzési adó bevételei is.

"Nem arról van szó, hogy a fővárosnak ne lenne kötelessége hozzájárulni a magyar gazdaság fejlődéséhez,

az viszont legyen mindenki számára világos, hogy a szolidaritási hozzájárulás emelése után nettó befizetője a magyar költségvetésnek" - hangsúlyozta.

Kilátásba helyezte, hogy ebben a helyzetben finanszírozhatatlanná válhatnak közszolgáltatások, és követelte a kormánytól, gondolja át, miként használja fel azokat az EU-s forrásokat, amelyek hamarosan elérhetővé válnak az ország számára; érdemi szakmai pályázatot szorgalmaz erről.

Gémesi György, a MÖSZ elnöke a szövetség keddi ülésén megfogalmazottakhoz szintén kapcsolódva az InfoRádióban azt mondta, a pénzt a kormány nem is az önkormányzatoktól vette el, hanem a településeken élő lakóktól.

Rávilágított, a kormány több csoportra osztotta azt a 70 települést, amelynek vezetőivel egyeztetni kíván, ezen csoportok egyike a Gödöllőt is felvonultató agglomerációs településcsoport.

Gödöllő polgármestere valamennyi település vezetője nevében úgy gondolja,

teljes kompenzációra tartanak igényt, de van "B-terv",

hisz abból a pénzből kell kijönni, ami rendelkezésre áll. Az agglomerációs települések vezetői szerdán találkoznak Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel.

Szita Károly, a kormány képviselőivel pénteken találkozó Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökeként úgy látja, noha a helyzet - és ezt egy levélben a minap megírták - nem túl rózsás, nem fognak csődközeli helyzetbe kerülni az önkormányzatok, ehhez viszont a polgármestereknek akár "két ujjukat is harapni kell", amikor a vírus ellen zajlik a küzdelem.

A levélben korábban írtakra utalva jelezte,

az önkormányzatok például nagy kiadást jelentő sportlétesítményeket adnának állami üzemeltetésbe,

illetve a gyermekek étkeztetésére, a háziorvosi ügyeletek fenntartására is több pénz kell, esetleg feladatátvállalás az állam részéről.

Ha nem kapnak plusz pénzt vagy nem lép a kormány, a megyei jogú városok akkor is ellátják feladatukat, mert el kell - tette világossá Kaposvár polgármestere.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A választások után Brüsszelben egyértelműen érzékelhető a nagyobb nyitottság Magyarország iránt, és a Blue Door Consulting alapítója szerint az ország üzleti megítélése a gazdaságban gyorsabban helyreállhat, mint a politikában. A külföldi partnerek ugyanakkor elsősorban olyan cégekkel keresik az együttműködést, amelyek nem kötődtek az Orbán-kormányokhoz. A magyar vállalatok hét év alatt kevesebb mint egymilliárd euró közvetlen uniós forrást nyertek el, és évente több mint 350 milliárd forintnyi lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ennek oka az információ- és kapacitáshiány mellett főként a szemlélet, hiszen sokan csak támogatási kasszát látnak az EU-ban, és túl későn kezdenek el foglalkozni vele. Mivel a 2028–2034-es uniós költségvetésben még nagyobb súlyt kap a versenyképesség és a nemzetközi konzorciumok építése, a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×