A bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben az év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról, 13,5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra emelkedik - tette hozzá Bodó Sándor.

Ha év közben járulékcsökkentésre kerül sor (végső határideje július 1., a 2016-os, járulékcsökkentésről szóló megállapodás értelmében), akkor annak időpontjától a minimálbér 169 ezer forintra, a garantánlt bérminimum pedig 221 100 forintra emelkedik – mondta el az InfoRádióban Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Hozzátette: ha ennek feltételei nem is állnak fenn a megállapodás alapján, a kormányzat akkor is hozhat egyoldalú döntést az ügyben, amúgy is az adócsökkentés van a kormány napirendjén.

A 2021-es bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának valamennyi tagja aláírta, így a szakszervetek részéről: a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

Nincs még vége

A Liga Szakszervezetek elnöke nem elégedett az emelés mértékével, de felelősséggel egyeztek bele ebbe a megállapodásba – figyelembe vették a koronavírus-járvány okozta helyzetet és azt, hogy Magyarországon egymillió negyvenezren érintettek e kétféle juttatásban, és legalább ennyien az egyéb, minimálbérhez kötött juttatásban.

"Szeretnénk az év során további egyeztetéseket folytatni a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről, ez szerepel is a megállapodásban,

ahogy az is, hogy félévkor áttekintik a gazdasági adatokat, amelyek elemzése és értékelése után a munkaadói oldal - mai nyilatkozata szerint - nyitott a további emelésre.

A kormányzati szereplők aktívan nem vettek részt az egyeztetésben - jegyezte meg Mészáros Melinda, hozzátéve, a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseken keresztül próbálta segíteni a felek megállapodását. A szakszervezeti vezető szerint úgy tűnt, ez nem a tervek szerint sikerült, mert nem volt akkora hatásuk a felek megállapodására, mint azt a kormányzat szerette volna. A szakszervezet rámutatott: ők a munkavállalók által fizetett munkaerőpiaci járulék eltörlését vagy csökkentését kérték, a munkaadók pedig a szociális hozzájárulási adó további csökkentését - egyik sem valósult meg, nehezítve a felek megegyezését.

Ha nincs megállapodás, nincs béremelés - ezt emelte ki az InfoRádiónak a bértárgyalások eredményét taglalva Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke. A szakszervezeti vezető szerint pont ezért a harmadik tag, a Magyar Szakszervezeti Szövetség félreállása nem felelősségteljes.