Infostart.hu
eur:
385.3
usd:
331.99
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay.com

Új dimenzióba lép a családfakutatás Magyarországon

Jelenleg több mint 25 millió magyar név szerepel egy központi adatbázisban, de ez folyamatosan bővülhet, ha az idős kutatók szert tesznek a digitális készségekre, a kormány pedig rendezi a kutathatóság jogi környezetét.

Egy tavaly év végén megjelent kormányrendelet értelmében több mint 100 év anyakönyvi kivonatait digitalizálják 2022-ig. Reicher Péter, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület ügyvezető elnöke hiánypótlónak nevezte a csaknem félmilliárd forintos fejlesztési forrást jelentő állami segítséget.

"Mindenkinek régóta vágya az, hogy akár otthonról kutathassa őseit egy központi adatbázisból. Ha létrejön ez, akkor az álmunk, a családfakutatás megvalósulhat" – vázolta Reicher Péter.

De a helyzet azért nem (volt) ilyen egyszerű. Többfajta nehézséggel állnak szemben a kutatók.

"Az egyik az, hogy

egy digitalizált világban az idős, nyugdíjas korú kutatóknak az új eszközök használatát meg kell ismerniük,

ez viszont kiváló lehetőség arra, hogy akár generációkon átívelő összefogással megszerezzék a szükséges digitális készséget. A másik az, hogy el kell érniük az egyes családfa-adatbázisokat, amelyek jelenleg különböző helyeken vannak" – mutatott rá.

Az egyesületnek jelenleg 25 millió 769 ezer elérhető név áll rendelkezésére, de természetesen vannak még egyházmegyék és külföldi adatbázisok, ahol magyar, releváns bejegyzéseket találnak a kutatók, akiknek a digitális képességek elsajátításán túl el kell érniük ilyen különleges adathalmazokat is.

Kihívás továbbá, hogy adatvédelmi szempontból a kormány rendrakást ígért.

"Gondot okoz, hogy milyen adatok kutathatóak. Jelenleg Magyarországon egy kicsit ez inhomogén, de egy központi családfakutató rendszer ezt a kérdést meg fogja oldani" – adott hangot bizakodásának Reicher Péter.

A teljes interjú a Családi Hét magazinban hangzott el, ide kattintva meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×