Infostart.hu
eur:
376.36
usd:
319.15
bux:
127068.48
2026. február 25. szerda Géza
Budapest, 2020. december 3. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME)  XII. kerület hegyvidéki campusa. 2019 augusztusában adták át öt évnyi beruházás után a világszínvonalú kortárs építészeti alkotást. A Market Építő Zrt. készítette a 3H Építésziroda tervei alapján. Az épületegyüttes 24,4 milliárd Ft-ból valósult meg. Az intézmény a Moholy-Nagy Művészeti Alapítvány fenntartásában működik.  MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A világhírű magyar hálózatkutatót hívta segítségül a MOME

Nemzetközi piackutatást indított a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, hogy ennek segítségével építsen fel egy nemzetközi szinten elismert egyetemi márkát. A munkát Barabási Albert-László világhírű magyar hálózatkutató és csapata végzi, az adatok elemzését és értékelését pedig egy New Yorkban élő magyar kommunikációs szakember is segíti.

A MOME, miután modellt váltott és a megújulás útjára lépett, W. Edwards Deming híres amerikai statisztikus-zeneszerző gondolatának szellemében kezdett bele az adatgyűjtésbe, miszerint adatok nélkül minden állítás csak egy vélemény, felmérve azt, hogy mivel is versenyez az egyetem, nemcsak itthon, hanem a nemzetközi térben is – fogalmazott az InfoRádiónak Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány elnöke. Hiszen a dizájnt, a kreatív ipart és az innovációt olyan területnek gondolják, ahol óriási nemzetközi verseny alakult ki, ezért érdemes megismerni annak piaci környezetét, hogy aztán az egyetem a stratégiáját, a következő tíz évének építő munkáját pontosan és valószerűen tudja meghatározni.

A szakember kiemelte, az innovációval, az újszerű fejlesztésekkel, gondolatokkal és kreatív teljesítményekkel foglalkozó intézmények sokkalta szubjektívebb módszerrel mérhetők csak, éppen ezért

a MOME egy újszerű megoldás felé nyitott, Barabási Albert-László világhírű magyar hálózatkutatót és csapatát hívta segítségül, hogy hálózatkutatási eszközökkel mérjék föl a művészeti egyetemek nemzetközi piacát.

Ennek keretében az érintettek intézmények világából a lehető legtöbb információt összegyűjtik, a tevékenységükről, a teljesítményükről, sikereikről és működési modelljeikről. Majd ezeknek az összefüggési rendszerét elemzik, levonva azon tanulásokat, amiket majd a MOME fejlesztésére fordítanak.

Böszörményi-Nagy Gergely megjegyezte, az adatfelvétel, valamint a kutatás már kezdetét vette, így áprilisra már elkészülhet egy egész tanulmány. Miután egy egészen újszerű módszerről van szó,

nemcsak a MOME-n belül, hanem a teljes nyilvánosság számára elérhetővé teszik majd az anyagot,

hogy más, modellváltás előtt álló egyetemek és intézmények is haszonsítani tudják a kutatást. A cél adott, 2030-ra szeretnék a MOME-t Közép-Európa legelismertebb kreatív ipari műhelyévé emelni. Az alapítvány elnök úgy látja, az innováció világa olyan, ahol lehet és érdemes is egy nemzetközi brandet építenie egy magyar egyetemnek, aminek értelmében a MOME-n is egy „nemzetköziesítésnek” kell végbemenni, aminek értelmében a tanári karban szívesen látnak majd elismert nemzetközi szakembereket, ahogyan a fókuszterületek esetében is szükségét érzik, hogy lépést tartsanak a világgal.

„A kutatásnak pedig számos olyan tanulsága lehet, amit a mindennapokban eszközként tudunk majd alkalmazkodni” – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemző szerint Magyarország népegészségügyi mutatói riasztóan rosszak, és ebben meghatározó szerepe van az életmódnak, különösen a táplálkozásnak. Úgy látja, a problémát tovább mélyíti a szegénység: az alacsonyabb jövedelműek gyakrabban kényszerülnek rosszabb minőségű, "olcsó kalóriákat" kínáló élelmiszerekre. A szakértő hangsúlyozta, hogy tudományos konszenzus van arról, merre kellene átalakítani az élelmezési rendszert, mégis hiányzik a rendszerszintű megközelítés és a világos táplálkozáspolitika – minderről a Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában konferenciáján beszélt. A programban a fenntartható élelmiszeripar gyakorlati oldaláról is szó esett: az upcycling megoldásoktól a nagyvállalati regeneratív átálláson át a hulladék-visszagyűjtési és komposztálási rendszerekig több példa mutatta meg, hogyan lehetne a "hulladékból" erőforrás, a rendszerből pedig egyszerre egészségesebb és ellenállóbb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×