Magyarország nem áll jól légszennyezettség terén: bár globális összehasonlításban azt látjuk, hogy Indiában, Iránban vagy Pakisztánban a légszennyezettség összehasonlíthatatlanul nagyobb problémát jelent, mint sok afrikai nagyvárosban vagy Magyarországon, uniós szinten rossz mutatókkal rendelkezünk – mondta el az InfoRádiónak Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
"Bulgária után rendre nálunk, Lengyelországban vagy Romániában halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt. Ezen belül látszik, hogy az ország két kritikus pontja az észak-magyarországi régió, ezen belül is a Sajó völgye és Miskolc, valamint Budapest: itt a legrosszabb a levegőminőség" – mondta a szakember.
Sok halálért felel
Mindennek meg is van az eredménye: évente 13 ezer magyar hal meg idő előtt a légszennyezés miatt. Számos szív- és érrendszeri probléma, agyvérzés, trombózis kialakulásáért lehet felelős a légszennyezettség, emellett különböző légúti megbetegedések, a tüdőrákok és a krónikus obtruktív tüdőbetegség (COPD) 30-40 százalékáért a rossz levegő felel. Mindezek miatt Simon Gergely szerint
a légszennyezettség egyértelműen az egyik vezető halálok
itthon, ráadásul számos kutatás rávilágított arra is, hogy sokkal halálosabb a koronavírus-járvány is azokon a területeken, ahol rossz a levegő.
Lezárások kellhetnek
A Greenpeace a helyzet javításának érdekében igyekszik együttműködni a fővárossal: több körben egyeztettek Budapest vezetésével, melynek során arra igyekeznek emlékeztetni a városvezetést, hogy számos nyugat-európai, sőt már kelet-európai város is úgy döntött, nem engedi behajtani a nagyon szennyező járműveket.
"Ennek az lett a következménye, hogy radikálisan nőtt régiónkban a használt dízelautók eladása. Épp ezért Budapest vezetésétől is hasonló intézkedéseket várunk, szeretnénk, hogy Budapestről is kezdjék el kitiltani a régi, szennyező járműveket" - mondta Simon Gergely. Hozzátette: ezt kérő petíciójukat 30 ezer ember írta alá.
Drasztikus lépések is működhetnek
A Városliget kapcsán azt mondta, jó trendnek tartja, ha különösen a közparkok belsejében korlátozzák a forgalmat.
"Tele van városi autópályákkal Budapest, miközben látszik, hogy azok a települések a legkedveltebbek és legélhetőbbek, amelyekben az emberek használhatják a várost, nem az autók"
- fogalmazott Simon Gergely.
Elmondása szerint egyébként nem ritka a drasztikus változtatások bevezetése: sok város vezet be behajtási díjat, tiltja ki a szennyező járműveket.
"Amszterdamban vagy Koppenhágában program van a parkolóhelyek megszüntetésére, Brüsszel pedig a közelmúltban jelentett be egységes, 30 kilométer/órás sebességhatárt, hogy a balesetek kevésbé legyenek halálosak, illetve kevésbé legyen kényelmes autóval közlekedni a városban" - foglalta össze.