Infostart.hu
eur:
363.3
usd:
325.67
bux:
142781.86
2026. november 6. péntek Lénárd
Nyitókép: Pexels.com

Szigorú szabályokkal pörgetnék fel az újrahasznosítást

Vége lehet az egyszer használatos italcsomagolásokból származó szeméthegyeknek, benyújtotta ugyanis a törvényjavaslatát a kormány a visszaváltási rendszer bevezetéséről. A Greenpeace üdvözli a lépést, de szerinte a javaslat nem elég nagyravágyó, és a klíma- és ökológiai válság jelenlegi fázisában ennél sürgősebb intézkedésekre van szükség.

Simon Gergely vegyianyag-szakértő arra hívta föl a figyelmet, bár az alumínium egy „végtelenszer” újrahasznosítható csomagolóanyag, és a PET-palackokat és üvegeket is jól és hatékonyan lehetne hasznosítani, mégis, a döntő részük elveszik. 20-30 százalék körül van ma jelenleg Magyarországon a PET-nek és az alumíniumdoboznak az újrahasznosításai aránya, amivel európai összehasonlításban meglehetősen rossz helyen állunk. A Greenpeace tehát olyan jogszabályokat sürget, amelyek garantálni tudják, hogy visszagyűjtésre kerülnek a csomagolóanyagok, továbbá olyan ösztönzőket vár, amik révén újra kiépülhetnek a töltőrendszerek, hogy a nyersanyagok hasznosítva legyenek.

A zöldszervezet üdvözlendőnek tartja az ehhez kapcsolódó, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot, miszerint végre döntés született a korábban ígért betét- illetve visszaváltás díjas rendszerről, amit viszont

nehezményez, hogy nagyon távoli, 2023 nyarát célozzák a beindítására.

Fontosnak tartanák azt is, hogy kötelező előírások legyenek a hasznosításra és az újratöltésre egyaránt. A Greenpeace egy friss közvélemény-kutatása szerint is a lakosság döntő része amellett van, hogy legyenek kötelező újratöltési célszámok – jegyezte meg Simon Gergely –, amire a szervezet egy 70 százalékos arányt javasol 2026-ra, és persze azt, hogy valósuljon meg a teljes újrahasznosítsa az eldobható csomagoló anyagoknak.

A vegyianyag-szakértő hozzátette: a jogszabály fölhatalmazza a kormányt, hogy kormányrendeletek révén annak végrehajtását biztosítsa, előírva, hogy milyen csomagolóanyagokra, milyen határidővel mit kell bevezetni, tehát a döntéshozóknak van némi mozgásterük. Éppen ezért arra igyekeznek őket ösztönözni, hogy valóban szigorú és hatékony jogszabály mellett tegyék le a voksukat, garantálva azt, hogy a jelenlegi ökológiai- és klímaválság közepette ne vesszen kárba annyi értékes nyersanyag. Tudniillik, Magyarországon évi másfél milliárd palack kerül fölhasználásra, amiből

egymilliárd nem hasznosul, vagyis lerakóban, égetőben, legrosszabb esetben a természetben végzi.

Simon Gergely úgy véli, bár az Európai Unió hosszú távon 90 százalékos PET- és 60 százalékos alumíniumújrahasznosítást irányzott elő, Magyarországnak a száz százalékot kellene kitűznie célnak, amit aztán pár éven belül meg lehetne valósítani. Mindinkább, hogy sok gyártó fogalmazta meg, újra alumíniumból, vagy PET-ből szeretné készíteni a palackjait, tehát a felvevőpiac is adott lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

„Le akarjuk zárni a hallgatás korát, nem akarjuk, hogy tovább kísértsen az a múlt, ami lehetővé tette a zsarolhatóságot, lehetővé tette azt, hogy találgatások legyenek” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ügynökakták nyilvánosságáról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára. Beszélt arról is, hogy megbízhatóak a levéltári anyagok, illetve hogy segítik a családokat az esetleges traumák feldolgozásában.

„Azt írtak le, amit jónak láttak” – B. Tóth László az állambiztonsági múltjáról

„Az egész országban mindenki mindenkiről mindent jelentett. Voltak, akik ezen csak nevettek és komolytalannak tartották – mint én –, és persze voltak, akik ezt halál komolyan vették” – így reagált B. Tóth László az Indexnek a nemrég nyilvánosságra került 6-os kartonjára.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.06. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×