A kormány szerint a kampányfinanszírozással kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében fontos módosítás, hogy a jövőben az eddigi 27 helyett 50 egyéni jelöltre lenne szükség országos lista állításához az országgyűlési választáson – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában.

Völner Pál kifejtette: tekintve, hogy egy egyéni jelölt állításához 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteni, a módosítás után ezentúl 25 ezer érvényes ajánlás lenne szükség a listaállításhoz, ami a valós társadalmi támogatottságú pártoknak nem jelenthet akadályt. Ugyanakkor kiszűri azokat a formációkat, amelyek indulásának csupán az a célja, hogy a választási szabályokkal visszaélve a választási támogatások megszerzése érdekében indítsanak jelölteket.

A törvényjavaslat részletesen szabályozza azt is – folytatta Völner Pál –, hogy az átjelentkezés esetén megnövekedett létszámú szavazókörök szavazatszámláló bizottságai nagyobb létszámmal, akár albizottságokra bontva egy helyszínen, de több helyiségben működjenek. Erre azért van szükség, mert 2018-ban egyes szavazóköröknél hosszú sorok alakultak ki az átjelentkezések miatt.

Kiemelte azt a javasolt rendelkezést is, amely az átjelentkezés határidejét a szavazást megelőző negyedik napról a kilencedik napra módosítja. Az előterjesztés rögzíti azt is, hogy nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár magáncélra képfelvételt készít a szavazólapról.

Fidesz: indokolt a választási törvény módosítása

Hende Csaba (Fidesz) kiemelte: indokolt és szükséges a választási törvény módosítása. A javaslat a korábbi választási időszakokban felmerült problémák kezelésére törekszik, egyebek mellett az előző választások gyakorlati tapasztalatai teszik indokolttá.

Hangsúlyozta, a módosítással biztosított lesz, hogy csak a valódi társadalmi támogatottsággal bíró pártok állíthassanak országos listát. Ez azért fontos, mert a kampányfinanszírozás szabályozása jelenleg sok visszaélésre ad lehetőséget. A képviselő szerint a tervezet a valódi ellenzéket semmiben nem gátolja vagy akadályozza.

Jobbik: ne a kormány mondja meg, mi jó az ellenzéknek!

Gyüre Csaba (Jobbik) arról beszélt, hogy ha az ellenzéknek bármilyen javaslata van bármilyen törvényhez, azt azonnal lesöpri a kormány, most mégis azt mondják, hogy az ellenzéknek kedvez ez a tervezet.

Úgy látja, az elmúlt időben sok visszásság történt a választásokkal kapcsolatban, és bár a kormánypártok egyenlő esélyekről beszélnek, rágalomhadjáratokat indítottak ellenzéki jelöltek ellen. Nincs korrekt miniszterelnöki vita, a kabinet milliárdokat költ a kormánypártok népszerűsítésére, a választókerületeket pedig igazságtalanul alakították ki – sorolta.

KDNP: ha a baloldali pártok nem kamupártok, meg kellene szavazniuk

A kormány a módosítást a „kamupártokkal” szemben terjesztette elő, és ha az ellenzéki frakcióval rendelkező baloldali pártok nem kamupártok, akkor az indítványt meg kellene szavazniuk – fogalmazott Vejkey Imre (KDNP). Hozzátette, a jogszabály benyújtásakor a baloldalon azonnal elindult a hangulatkeltés.

Országos listát csak az a párt állíthatna, ami legalább ötven egyéni jelöltet indít – emlékeztetett. „Hazugságkampány” folyik arról, hogy a javaslat közös listára kényszerítené a baloldali pártokat, ugyanis azok akár két külön listát is állíthatnak, tette hozzá.

A KDNP frakciója támogatja a jogszabály elfogadását.

MSZP: miért egy járvány alatt kell benyújtani egy ilyen törvényt?

Harangozó Tamás (MSZP) azt kérdezte, hogy gondolja a kormányzat, hogy egy járvány közepén egy ilyen törvényt kell benyújtani. Múlt hét kedden milliók várták, hogy milyen járványügyi intézkedések lépnek majd éjféltől életbe, az igazságügyi tárca azonban nem tudta időben elkészíteni és nyilvánosságra hozni a korlátozó rendelkezéseket. Arra azonban volt idejük, hogy ugyanekkor ezt a törvényjavaslatot benyújtsák a parlamentnek – bírált a képviselő.

Szerinte a jogszabályban manipulálják a listaállítás szabályait, megkönnyítik a levélszavazásos csalásokat, de közben nem teljesítik az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit és nem hajtanak végre hatályos szabályokat.

Végezetül leszögezte, az indítvány nem fogja megakadályozni, hogy az ellenzéki pártok és a civilek összefogjanak, 2022-ben közösen induljanak és leváltsák a kormányt.

DK: ez a pánikkormány pótcselekvése

Az ország és polgárainak cserbenhagyásaként emlegette az előterjesztést Arató Gergely (DK), aki szerint sokkal inkább a bajba jutottak védelme volna járvány idején a kabinet feladata. „Önök egyetlen dologgal foglalkoznak: hogy különféle trükkökkel és a választási törvény hajlítgatásával egy kicsit még bebetonozzák a hatalmukat akkor is, ha elvesztik az emberek bizalmát.”

Arról is beszélt, a kormányoldalon hazug módon hivatkoznak a strasbourgi emberi jogi bíróság döntésére, mert se az, se annak indoklása nem foglalkozik a szavazólap lefényképezhetőségével, csak azzal, hogy nyilvánosságra hozható-e annak tartalma. A legelterjedtebb választási csalást akarják legalizálni – tette hozzá Arató Gergely, aki szerint a kormányoldalon tudják, hogy tisztességes, fair eljárásban nemigen volna esélyük a győzelemre.

Hiányolta az előterjesztésből ugyanakkor az állami és kommunikációs erőforrások felhasználásának arányosítását, az esélyegyenlőség biztosítását, annak szavatolását.

LMP: durva hatalomtechnikai beavatkozás

Keresztes László Lóránt (LMP) cinikusnak és gyalázatosnak nevezte a javaslat beterjesztésének ütemezését, ami „durva, hatalomtechnikai szándékkal megtámogatott beavatkozás a választási rendszerbe”.

Keresztes László Lóránt szerint a tárgyalt módosítások nemhogy csökkentik a csalás lehetőségét, hanem szélesre tárják a kaput annak legismertebb formái előtt. „Önök a hatalomtechnikai eszközöket csúcsra járatták, de rosszul kormányoztak, és ennek nagyon sok szférában tetten érhetők a hatásai.”

Az LMP frakcióvezetője szerint a rendszer ilyen mértékű átalakítását egy választás után, széles körű konzultációt követően lehetne végrehajtani.

Párbeszéd: aljas és sunyi a választási törvény módosítása

Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy értékelt: a kormány nem a járványkezeléssel foglalkozik, hanem a saját hatalma bebetonozásával és „ipari méretű lopásaival”. A választási törvények módosítását aljasnak és sunyinak minősítette, úgy kommentálva: valójában nem a „kamupártok” kiszűréséről vagy a választás tisztaságáról van szó.

A politikus arra számít, hogy összegző módosító javaslattal kerül majd a Ház elé egy budapesti választókerület – a belvárosi – megszüntetése és egy új Pest megyei körzet létrehozására. Hozzátette, szerinte a pártfinanszírozással is „szórakozni fognak”. De ha esetleg azt is meglépik a kormányoldalon, hogy közös lista nem indulhat, akkor ahhoz az EU-nak is lesz egy–két szava – üzente a kormánypártoknak.

Dúró Dóra: írni–olvasni tudáshoz kellene kötni a szavazati jogot

A független képviselő arról beszélt, hogy a szavazólap lefényképezésének törvényesítésével a Fidesz a csalását akarja legalizálni, amelyet számos alkalommal elkövetett. De a szocialisták is éltek ezzel az eszközzel – tette hozzá Dúró Dóra, aki szerint inkább írni–olvasni tudáshoz kellene kötni a szavazati jogot.

A listaállítás szabályainak módosításáról azt mondta: a Fidesz hülyének néz mindenkit, amikor azt állítja, ezt a rendelkezést a „kamupártok” ellen hozza. A Jobbik, az LMP és a Momentum figyelmét ugyanakkor arra hívta fel, hogy ők pedig Dobrev Klára miniszterelnökségéért fognak dolgozni.

Csak részleteket módosítanak?

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) hangsúlyozta: a javaslattal a választási rendszer alapjai nem változnak, részletszabályozásokról van szó.

Lényegesnek nevezet, hogy a járvány ellenére működik a parlament és meghozza azokat a szabályokat, amelyek fontosak az ország működőképessége szempontjából. Amíg itthon zajlik a védekezés, az ellenzék feljelenti az országot Brüsszelben – mondta, arra kérve az ellenzéket, hogy tegyen inkább érdemi javaslatokat.

Jobbik: 2022-ben az ellenzék legyőzi a kormánypártokat

Szilágyi György (Jobbik) aggályosnak nevezte, hogy a szavazólapokat és a választáshoz kapcsolódó dokumentumokat a voksolás utáni kilencvenedik napon meg kell semmisíteni. A javaslat ugyanis nem rendelkezik arról, mi történik, ha valaki jogorvoslatot kezdeményez

A kormánypárti képviselőket bírálva kijelentette, nem számít, hogy megváltoztatják a listaállítás szabályait, mert 2022-ben az ellenzék le fogja győzni őket.

MSZP: a választási törvényeket nem szabad egyoldalúan átírni

Varga László (MSZP) világos elvnek nevezte, hogy a választásokhoz kapcsolódó jogszabályokat nem szabad az ellenzékkel való egyeztetés nélkül megváltoztatni. Az egyoldalú átalakítás demokratikus államokban elfogadhatatlan.

Ebben a jogszabályban technikai jellegű változtatások vannak, illetve olyanok, amelyek a Fidesznek jók – érvelt.

Zárszó

Azért van most a Ház előtt a választási tárgyú törvények módosítása, mert most ülésezik az Országgyűlés – mondta zárszavában Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a törvényjavaslat időzítését bíráló ellenzéki felvetésekre válaszul.

A szavazólapok fotózására is kitért Völner Pál, jelezve, a strasbourgi bíróság kimondta, hogy ezt nem lehet szankcionálni, ezért veszik ki a törvényből. Megjegyezte továbbá, hogy a „kamupártok” ügyében már több elmarasztaló döntés is született.

A parlamenti államtitkár hangsúlyozta: a Nemzeti Választási Iroda javaslatait számos helyen beépítették az előterjesztésbe.