Az Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Szocialista Párt (MSZP) a munkavállalói és szakszervezeti jogok védelme érdekében - mondta Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke hétfői online sajtótájékoztatón. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére, az ellenzéki pártok támogatásával megfogalmazott beadványukban a kétéves munkaidő-keret elrendelésének lehetőségét kifogásolják.

A szocialista politikus kifejtette: a Fidesz-kormány a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva lehetővé tette, hogy a munkáltatók - a munka törvénykönyvétől eltérve, kollektív szerződés nélkül, a szakszervezeteket kikerülve - egyoldalúan kétéves munkaidő-keretet vezessenek be.

Ez azt jelenti, hogy a dolgozóknak két év átlagában kell meglennie a heti 40 órás munkaidőnek. A munkáltató megteheti, hogy két éven belül akár hónapokon keresztül heti hat napot dolgoztatja a beosztottjait, és ezért sem túlórapénzt, sem műszakpótlékot nem fizet - magyarázta Tóth Bertalan.

Aláhúzta: a járványügyi veszélyhelyzet június 18-án megszűnt, de a Fidesz-kormány továbbra is törvényben biztosítja ezt a lehetőséget a munkaadók számára. Ezzel

a munkavállalók kiszolgáltatottá váltak a munkaadók felé, és tulajdonképpen a szakszervezetek jogait lenullázták azzal, hogy sem a kollektív szerződést nem írják elő, sem a szakszervezeti konzultációt.

A munkáltató egyedül áll a munkaadóval szemben. Kitért arra is, hogy sérül a pihenő időhöz való jog, a fizetett szabadság kiadásának a rendje, és jövedelemtől is elesnek a munkavállalók, hiszen sem túlórapénzt, sem műszakpótlékot nem kaphatnak.

Tóth Bertalan jelezte: a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére, az ellenzéki pártok támogatásával fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Az MSZP stratégiájában kiemelt szerepe van a szakszervezeti, a munkavállalói jogoknak, szociáldemokrata pártként ez elsődleges számukra - hangoztatta.

Bíznak benne, hogy a testület minél előbb meghozza a döntést, mert már több helyen alkalmazzák ezt a lehetőséget

- jegyezte meg az MSZP társelnöke.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke hozzátette: a szabályozás alapján egyoldalú intézkedéseket hozhat a munkáltató a munkáltatókra vonatkozóan, amit elfogadhatatlannak tartanak. Szintén kitért arra, hogy ezentúl a munkavállalóval is meg tud állapodni a munkáltató. Ez nem lehet egyenértékű partneri megállapodás, mert a gazdasági erőfölény mindig az utóbbinál lesz, és a munkavállaló kiszolgáltatottá válik, ha egyénileg próbálja meg az érdekeit érvényesíteni.

Emlékeztetett: 2012 óta a szakszervezeteknek nincs lehetőségük önállóan az Alkotmánybírósághoz fordulni, ezért gondolták úgy, hogy felhívást intéznek az országgyűlési képviselőkhöz. Kezdeményezésükre az ellenzéki pártok reagáltak - mondta.