Nem egészséges évente kétszer más időszámításra átállni G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke szerint. Nem is kell már sokáig ezt elszenvednünk: 2021-ben minden uniós tagállam meghozza a maga döntését arról, melyik időszámításban él majd egész évben. A most vasárnap éjjeli óraátállításról G. Németh az InfoRádiónak elmondta: ez az eredeti, a természetes időszámítás, amely szerint az emberiség évezredeken át élt. Azt, hogy erre, vagy a nyárira térjenek át az egyes uniós tagállamok, eredetileg már ebben az évben el kellett volna határozni, ám a döntés a koronavírus miatt kialakult helyzetben a jövő évre tolódott ki.

Magyarországon az első óraátállítás egyébként 1916-ban volt, ekkor még áprilisban állt át az ország nyári, szeptemberben pedig téli időszámításra, gazdasági kényszerre hivatkozva: az alapvető cél az energiatakarékosság volt. 1957-ben megszüntették a gyakorlatot, amely aztán 1980-ban tért vissza a mindennapokba. 2021-ben ismét kivezetjük: hogy végleg-e, majd kiderül.

Arról, hogy az óraátállítás megszüntetésekor melyik időszámításnál lenne érdemes kikötni, G. Németh György elmondta: a Magyar Alvás Szövetség két éve konzekvensen azt az álláspontot képviseli, hogy a téli időszámítást kell választani.

"A nyári intervallum sok szempontból szerencsés: tovább van nappal, később sötétedik, tovább élvezhetjük a természetes fény áldásos hatásait. A téli időszámítás mellett elsősorban tudományos, kronobiológiai és egészségügyi alapokon nyugvó érvek szólnak."

Elmondta azt is, a döntést nemzeti hatáskörbe adta az unió, azaz minden tagállam maga dönt afelől, melyik időszámítást választja. Emiatt az egyes országoknak érdemes arra is odafigyelniük, a körülöttük levő nemzetek hogyan döntenek.

A koronavírus hozta karanténidőszak alvásunkra gyakorolt hatásáról is beszélt a Magyar Alvás Szövetség elnöke: ekkoriban nem tudtunk korábbi életritmusunk szerint élni és ez nyomot hagyott az alvási szokásokon is.

"Lazábbak voltunk, későn feküdtünk, a gyerekeket is hagytuk később feküdni, nem kellett annyira korán kelni, nap közben is lehetett szunyókálni. Az életritmus a karantén ideje alatt megváltozott, és ez az alvásra nem pozitív, hanem negatív irányba hatott. Feszültebben, nyugtalanabbul alszanak most az emberek" - mondta.