eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára és Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a Tisztítsuk meg az Országot! program sajtótájékoztatóján a Rákos vasútállomás rakodóterületén 2020. augusztus 28-án. Megkezdődött a Tisztítsuk meg az Országot! projekt második lépése, a belföldi vasútvonalak környékének megtisztítása az illegális hulladéktól a MÁV Zrt. közreműködésével.
Nyitókép: Kovács Tamás

Rengeteg illegálisan elhelyezett szemetet gyűjtöttek

Eddig 250 köbméter illegálisan elhelyezett hulladékot gyűjtöttek össze a MÁV Rákos állomás rendezőterületéről - mondta Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a Tisztítsuk meg az országot! kísérleti időszakának zárásakor.

Az elnök-vezérigazgató felidézte: a MÁV részt vesz az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Tisztítsuk meg az országot! programjában. Hozzátette: két hete még építési és kommunális hulladék borította a területet, amelyet 9,5 millió forintért tisztítottak meg.

Boros Anita, az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára felidézte: a kormány a klíma- és természetvédelmi akciótervben döntött arról, hogy az illegális hulladékot fel kell számolni, ennek eszköze a Tisztítsuk meg az országot! program, amelyre 13 milliárd forintot különítettek el. Ez az összeg a 2020-as első ütem munkálatait fedezi.

Mint mondta, a programot augusztus végén kezdték el, a Magyar Közút Zrt., a MÁV Zrt., az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a települési önkormányzatok, az állami erdészeti társaságok és nemzeti parkok igazgatóságai közreműködésével. Megjegyezte: felmérések szerint az európai országok 68 százalékában az út- és vasúthálózat melletti területek a legszennyezettebbek, ezért kezdték Magyarországon is ezek megtisztításával. Hozzátette:

az illegális hulladékból sok van és újratermelődik, ezt pedig meg kell akadályozni.

Átfogó hulladékracionalizálási javaslatot dolgoztak ki, hogy a hulladékok ne a lerakókban végezzék, hanem ami érték, az újrahasznosítás révén visszakerülhessen a gazdaságba. A körforgásos gazdaságra való átállás előfeltétele, hogy az emberek ne dobálják el a szemetet, ezért kiemelt szerepe lesz a szemléletformálásnak is - közölte.

Javasolják azt is, hogy jelöljenek ki olyan helyszíneket, ahol legálisan lehet elhelyezni a hulladékokat, hogy ne erdőkben, vizek mentén "tegyék le" azokat. Támogatni kívánják az ingatlanvédelmi rendszereket is, és szigorítanák az illegális hulladék elhelyezése miatt kiszabható büntetéseket, a közigazgatási bírságok összegét pedig megemelnék.

Homolya Róbert elmondta: a MÁV az elmúlt öt évben 18 ezer tonna illegális hulladékot szállíttatott el, mintegy félmilliárd forint költséggel. Budapesten és Pest megyében 9700 tonna (mintegy 360 millió forint), vidéken 8100 tonna (hozzávetőlegesen 180 millió forint) illegális hulladék elszállításáról gondoskodott a vasúttársaság.

A MÁV fővárosi és vidéki vasúti területeiről

2020 eleje óta 1475 tonna illegális hulladékot szállítottak el, nettó 72,5 millió forintért.

Az illegális szeméthalmok 60 százaléka nem veszélyes építési-bontási hulladék, 38 százaléka lakossági lom, 2 százaléka veszélyes építési-bontási és egyéb lakossági hulladék. A vasúttársaság országosan mintegy 400 helyszínen mérte fel az illegálisan elhagyott hulladékot, ezeknek több mint fele a vasúti pálya mentén található. A jelenlegi felmérések alapján vasúti területeken 11 ezer köbméter illegálisan elhagyott hulladék található, mintegy 36 ezer négyzetméter területen. Homolya Róbert kiemelte: készek arra, hogy adott esetben az összes illegális hulladéktól megszabadítsák a területet.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×