Az, hogy az államok, valamint a közvélemény részéről van egyfajta nyomás, hogy a gyógyszerfejlesztés gyorsuljon föl, és, hogy egy eddig az embergyógyászatban nem ismert vírustípussal szemben mielőbb legyen ellenszer a normál sok éves folyamat helyett fél- vagy egy éven belül, az az átlagosnál nagyobb kockázatot jelent a gyógyszerfejélesztők, -gyárak számára – emlékeztetett Kende Tamás egyetemi docens, biztosra véve, hogy ezeket biztosításokkal kezelik. A fejlesztések azonban vélhetően nagy költségekkel járnak, és emiatt lehet szükség arra, hogy az Európai Bizottság, továbbá a tagállamok is részt vállaljanak azokból az esetleges kockázatokból, amelyek a lehetséges mellékhatások miatt felmerülhetnek – magyarázta a szakember. Hozzátette, ugyan a Financial Times által említett titkos záradék számára nem ismert, és hogy az pontosan mit tartalmaz, de
ha van ilyen, az mindenképp kedvező hír a felhasználók számára.
A titkosítással kapcsolatban kiemelte, az Európai Bizottság, illetve a tagállamok által a különféle gyógyszergyártókkal kötött szerződések nem minden elemükben szoktak nyilvánosak lenni, máskülönben onnantól kezdve minden partnerre csak azonos kontraktus köttethetne, esetleg a Bizottság számára kevésbé kedvezők. A titkos záradék emlegetését ezért inkább csak sajtófelkapásnak, mintsem észszerű megközelítésnek tekinti.
Kende Tamás megismételte,
a felhasználók számára sokkal inkább az esetleges mellékhatások pontos ismerete lehet a fontos,
mintsem az, hogy emiatt adott esetben 3, 5 vagy 16 tagállam fogja az anyagi következményeket viselni. Azt pedig egyenesen elképzelhetetlennek tartja, hogy az uniós államok ne tudnának arról, hogy ők valamilyen pénzügyi kötelezettséget vállaltak, illetve, hogy Brüsszel a tudtuk nélkül lépett volna az ügyben.
