Infostart.hu
eur:
383.43
usd:
329.18
bux:
108081.27
2025. december 8. hétfő Mária
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

Szakértő: ha van titkos záradék, az mindenképp kedvező hír

Az Európai Unió tagállamai is felelősséget vállalnak a koronavírus elleni vakcinák mellékhatásai miatt induló esetleges perekben. A gyógyszercéggel kötött szerződés titkos záradékáról a Financial Times számolt be. Az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének docense szerint nem aggályos a titkosítás, és minden bizonnyal a tagállamok jóváhagyásával született ilyen passzus az Európai Bizottság által kötött szerződésben.

Az, hogy az államok, valamint a közvélemény részéről van egyfajta nyomás, hogy a gyógyszerfejlesztés gyorsuljon föl, és, hogy egy eddig az embergyógyászatban nem ismert vírustípussal szemben mielőbb legyen ellenszer a normál sok éves folyamat helyett fél- vagy egy éven belül, az az átlagosnál nagyobb kockázatot jelent a gyógyszerfejélesztők, -gyárak számára – emlékeztetett Kende Tamás egyetemi docens, biztosra véve, hogy ezeket biztosításokkal kezelik. A fejlesztések azonban vélhetően nagy költségekkel járnak, és emiatt lehet szükség arra, hogy az Európai Bizottság, továbbá a tagállamok is részt vállaljanak azokból az esetleges kockázatokból, amelyek a lehetséges mellékhatások miatt felmerülhetnek – magyarázta a szakember. Hozzátette, ugyan a Financial Times által említett titkos záradék számára nem ismert, és hogy az pontosan mit tartalmaz, de

ha van ilyen, az mindenképp kedvező hír a felhasználók számára.

A titkosítással kapcsolatban kiemelte, az Európai Bizottság, illetve a tagállamok által a különféle gyógyszergyártókkal kötött szerződések nem minden elemükben szoktak nyilvánosak lenni, máskülönben onnantól kezdve minden partnerre csak azonos kontraktus köttethetne, esetleg a Bizottság számára kevésbé kedvezők. A titkos záradék emlegetését ezért inkább csak sajtófelkapásnak, mintsem észszerű megközelítésnek tekinti.

Kende Tamás megismételte,

a felhasználók számára sokkal inkább az esetleges mellékhatások pontos ismerete lehet a fontos,

mintsem az, hogy emiatt adott esetben 3, 5 vagy 16 tagállam fogja az anyagi következményeket viselni. Azt pedig egyenesen elképzelhetetlennek tartja, hogy az uniós államok ne tudnának arról, hogy ők valamilyen pénzügyi kötelezettséget vállaltak, illetve, hogy Brüsszel a tudtuk nélkül lépett volna az ügyben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×