A református püspök úgy fogalmazott: a szent időket Isten azért adja nekünk, hogy elcsendesedjünk, figyeljünk az Úrra és azokra, akiket ránk bízott. Arra az Istenre figyelünk ilyenkor, aki úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte. Az ő szeretetével feltöltekezve pedig talán képesek leszünk majd jövőre kicsit nyugodtabban, a másikra figyelve, keresztény értékeinket nem elfeledve beszélgetni egymással és dönteni közös dolgainkról.

Tartsuk tehát tiszteletben ezt az ünnepet, hogy valóban a csend időszaka legyen, és hogy utána a 2026-os év is csendesebb és bölcsebb lehessen! - kérte a református püspök.

Steinbach József kitért arra is: úgy látja, mindenki elfáradt a hétköznapi csatározásokban, a túlfeszített élettempóban, a teljesíthetetlen mennyiségű feladatban, a rengeteg inger befogadásában.

"Nem ilyen életet szánt nekünk az Isten" - jelentette ki. A "halálos gürcölés", amibe belehajtjuk egymást, nem egyenlő a szorgalmas munkával. Isten feladatot bízott ránk, de mi mintha a helyébe akarnánk ülni, újjá akarjuk teremteni a világot. Meddig lehet még ezt fokozni? - tette fel a kérdést, kiemelve, a legnagyobb baj az, hogy már annyira hozzászoktunk a "pörgéshez", hogy amikor végre pihenhetnénk, akkor megrettenünk. Már nem tudunk mit kezdeni a csenddel, a békességgel, sőt rettegünk tőle, mert kikényszeríti, hogy szembenézzünk az életünk alapvető problémáival.

"Ne féljünk a csendtől", a csend áldássá lesz - mondta, emlékeztetve arra, hogy a legelső karácsonykor éppen a csendben lévő, de éberen őrködő pásztoroknak jelent meg az angyali sereg, és nekik hirdette elsőként a Megváltó születését.

Steinbach József az egyház elmúlt évéről szólva úgy összegzett: "sikerült stabilizálni a református egyházat, mindenki a helyén van, békében, szeretetben végezzük a szolgálatot, amit Isten ránk bízott". A bűnbánat után mindig jön a feloldozás, és ebben az esztendőben "megéltük a feloldozás örömét", aminek számos konkrét jele volt. Kiemelte a magyar református egység májusban tartott napját, amelyen csaknem tízezren vettek részt. A találkozón nemcsak a Kárpát-medence, hanem a világ magyar reformátusai voltak együtt, megerősödve közösségükben és abban, hogy az "Úristen velünk van".

Eredményesnek nevezte az idei, az "ifjúság szolgálata" címmel meghirdetett tematikus évet, melynek csúcspontjaként a nyári Csillagpont Ifjúsági Találkozót jelölte meg. Emellett az év során a gyülekezetekben is megelevenedett az ifjúsági munka, és egyre jobban sikerült az egyháznak elérni a jövő generációt - értékelt.

Szólt arról is: 2026 a református egyházban az imádság esztendeje lesz. A következő évben olyan kihívásokat látnak, nemcsak egyházi, nemcsak magyar közéleti, hanem világszinten is az egyház vezetői, hogy fontosnak tartják kimondani, már nem elég az emberi bölcsesség, szükség van Isten kegyelmére. Azért fognak imádkozni, hogy a történelem ura mutassa meg, mit kell tenni, mikor kell szólni, mikor kell hallgatni. "Imádkozunk mennyei atyánkhoz, hogy minden szavunk és tettünk a krisztusi üzenetet szolgálja" - fogalmazott.

Emellett az imádság évének lesz teológiai és gyakorlati vonatkozása is, továbbá liturgiai megújulást is hozhat. Példaként említette, hogy a novemberi zsinaton elhatározták, visszahozzák azt a fontos kálvini elvet, hogy minden istentisztelet "az Isten elé állással", bűnbánattal és feloldozással kezdődjön, ahogy ez egyébként a katolikus és az evangélikus istentiszteleteken történik.

Steinbach József megemlítette a keresztény egyházak közös karácsonyi nyilatkozatát, jelezve, szerették volna közösen hangsúlyozni, hogy az egyházak küldetése, hogy minden megosztás nélkül hirdessék Isten szeretetének örömhírét. Kimondtuk, hogy a direkt pártpolitikai küzdelmekben nem veszünk részt, de azért ez a körlevél arra is kéri a hívőket és minden jóakaratú embert, hogy amikor a nemzet jövőjéről döntenek, akkor tartsák szem előtt a "család, az igazságosság, a szegényekkel való szolidaritás, a békesség és mindenki testi-lelki jólétének értékeit".

A református püspök hozzátette: ez a nyilatkozat hitvalló, képviseli az evangélium egyetemességét, a legfontosabb azonban, hogy a keresztény egyházak közösen fogalmazták meg.