Infostart.hu
eur:
363.67
usd:
308.52
bux:
138891.07
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Kelemen Péter, az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet 4. E osztályos tanulója az otthonából követi a távoktatásban tanító Ládiné Szabó Tünde pedagógus óráját 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Koren Balázs: a tanítók csodát művelnek, de át kell menni a XXI. századba

A digitáls oktatáshoz ad tanácsokat a szülőknek a Telenor Hipersuli programjának új, 12 részes videósorozata. A program szakmai vezetője, Koren Balázs matematikatanár az InfoRádiónak elmondta: bárhogyan is alakul ősszel a járvány és amiatt a tanév, az internetes tanítás tavaszi tapasztalatait a pedagógusok, a szülők és a diákok számára is érdemes összegezni.

A koronavírus-járványnak köszönhetően megtapasztalta mindenki, hogy lehetséges online módon, digitális eszközök segítségével tanítani, tanulni, de ez nem feltétlenül jó - vélekedett az InfoRádióban Koren Balázs matematikatanár, a Telenor Hipersuli programjának szakmai vezetője.

"Nagyon hirtelen történt, gyakorlatilag egy hétvégénk volt, hogy áttérjünk az online világba, miközben az átállás sokkal több időt igényelne. Tűzoltás történt. Ami most fontos, hogy

az összegyűlt tapasztalatokat helyesen felhasználva jó választ adjunk arra a kérdésre, hogy hol elengedhetetlen a személyes jelenlét"

- hangsúlyozta.

És rögtön példát is mond: alsó tagozatban nagyon sok mindent lehet távoktatásban csinálni, de semmi nem helyettesíti azt, amikor a tanítónéni betűket írni tanítja a gyerekeket; Koren Balázs maga bár nem tanító, van első osztályos gyermeke, így rálát, hogy a tanítók "csodát művelnek" a tanteremben.

A felsőoktatás teljesen más ügy, ott szerinte nagyon jól meg tud valósulni a táv-, illetve online oktatás, de vannak itt is olyan területek, ahol a személyesség nem helyettesíthető.

"Gondolok itt a különböző műhelyekre, gyakorlatokra, amelyek bizonyos szakokon adottak; nem lehet teljes egészében áthelyezni az oktatást az online térbe, de fontos kiegészítő lehet az internet" - összegzett.

A Telenor Hipersuli programon keresztül abban próbálják a tanárokat segíteni, hogy

miként illesszék be metodikájukba a XXI. századot,

a digitális módszereket és eszközöket:

  • alkalmazások, amelyek lerövidítik a táblára írást, rajzolást
  • online kvízek, amelyek játékossá teszik a tanórát (és differenciált számonkérést is lehetővé tesznek).

A szülők számára most egy 12 részes videósorozat jelent meg, amely tudatosabbá és biztonságosabbá teszi az online világban való tevékenykedést. (Például: eszközbeállítás, csevegőprogramok használata, álhírek, álprofilok elkerülése.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.

A címvédő ellen kellett volna csodát tenni Szoboszlaiéknak

Két párban dőlt el az elődöntőbe jutás kedd este a labdarúgó Bajnokok Ligájában. Az Atlético Madridban a Barcelona ellen, a PSG az Anfield Roadon a Liverpool ellen kezdett 2–0-ról. A Vörösöknél Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is szerepelt a kezdő tizenegyben.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Utoljára a 2010-es évek elején került sor jelentősebb átalakításokra a magyar nyugdíjrendszerben, azóta (a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetésén kívül) érdemben nem változtattak a nyugdíjrendszer működésén az Orbán-kormányok. A Tisza ambiciózus nyugdíjprogrammal kezelné az évtizedes feszültségeket: 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, akár évi 200 ezer forint értékű nyugdíjas SZÉP-kártyát, a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést, új idősotthonok százait ígérte a nyugdíjasoknak, miközben a Nők40 mintájára a "Férfi40" lehetősége is felmerült. Magyar Péter kormányának a klasszikus problémával kell megküzdenie: minden, ami népszerű, az egyben rémületesen drága is a költségvetésnek – márpedig a Tisza célja nem lehet más, mint hogy a maga oldalára állítsa a magyar nyugdíjasok kétmillió főt számláló táborát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×