A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést. Ez közel 21 ezerrel kevesebb, mint a 2019-es jelentkezők száma.

Az előző évhez képest tízezerrel kevesebb, mintegy 23 ezer a csalódott diák, a jelentkezőkből 68 112-en felvételt nyertek valamely általuk megjelölt képzésre. Közülük több mint 55 ezren államilag finanszírozott formában tanulhatnak.

Alapképzésre több mint 42 ezer hallgató került be, osztatlan képzésre több mint 7400, mesterképzésre több mint 12 300, felsőfokú szakképzésre pedig több mint 6100. Nappali tagozatra több mint 49 ezer diák járhat majd az általános felvételi eljárás eredményei szerint - ismertette Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára. A tájékoztatóról bővebben itt olvashat.

Ranglista

Idén is a gazdálkodási és menedzsment szak volt a legnépszerűbb. A Budapesti Corvinus Egyetemen erre a szakre 427 ponttal, az ELTE-n 405 ponttal, az SZTE-n 400 ponttal lehetett bekerülni.

A kedvelt szakok között a második továbbra is a kereskedelem és marketing. A Corvinusos 436, Debrecenben és az Óbudai Egyetem 400 ponttal lehetett felvételt nyerni.

A harmadik helyre a pszichológia jött fel, az ELTE-n 444, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 460, az SZTE-n 437 pont kellett a bejutáshoz - írta az Eduline.

A legnépszerűbb szakok további sorrendje:

• mérnökinformatikus
• turizmus-vendéglátás
• ápolás-betegellátás
• programtervező informatikus
• pénzügy és számvitel
• gazdaságinformatikus
• kommunikáció- és médiatudomány

A tavalyi listához képest 2020-ban kikerült a top 10-ből a gépészmérnöki és az óvodapedagógus képzés.

Csökkenő tendencia

Tavaly még 448, idén már 430 pont is elég volt a Corvinuson az angol nyelven zajló nemzetközi gazdálkodás szakra, míg a nemzetközi tanulmányokhoz 433 kellett, ez 23-mal kevesebb az előző évinél. Utóbbi szak az ELTE-n 401 pontot követelt meg, szemben a 2019-es 458-cal.

A Műegyetemen a mérnökinformatikus szakra 374 pontot kellett szerezni, tavaly viszont még 402-t. Szintén nagy, 30 pont volt az esés a gépészmérnöki képzésen.

Az ELTE programtervező informatikus szakán viszont nőtt a bejutáshoz szükséges pontszám: 380-ról 395-re.

Az ELTE jogászképzésre 472 ponttal lehetett bejutni, 32-vel többel, mit az előző évben.

Az általános orvosi szakok ponthatára valamennyi egyetemen csökkent, a Semmelweisen 425 volt.

A felvételizők többsége állami ösztöndíjas formában szeretne továbbtanulni, a legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 11 719-en, felsőoktatási szakképzésre 5132-en, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 16 810-en jelentkeztek első helyen. Az állami ösztöndíjas képzéseket 81 350-en jelölték meg elsőként, míg az önköltséges képzési formát 10 110-en vállalnák.

Pótfelvételi

Pótfelvételi idén is lesz, akit nem vettek fel, vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, még adhat be kérelmet. Idén - az elmúlt évektől eltérően - állami ösztöndíjas formában több képzési területre is lehet jelentkezni a pótfelvételi eljárásban. Ezek között említette az agrár, a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és orvosi és egészségtudományi szakokat, a pedagógusképzést, a társadalomtudományokat, valamint a magyar intézmények határon túli képzéseit. A pótfelvételi is elektronikusan folyik majd, az általános eljáráshoz hasonlóan.

Így állnak az egyetemek

A legtöbb gólyát az ELTE-re vették fel, összesen 9 918 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az intézményben. Az állami finanszírozást elnyert gólyák átlagpontszáma a jogász osztatlan szakon a legmagasabb (480), de kiemelkedően magas a pszichológia alapszakon (460), a fizika (445), a matematika (439) vagy éppen az angol nyelven induló nemzetközi tanulmányok (448) és a programtervező informatikus (436) alapszakosai esetében is.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) több képzésére is négyszáz feletti a ponthatár - közölte az intézmény. Az egyetem közleménye szerint több mint 1700 elsőéves kezdheti meg náluk a tanévet szeptemberben.

A legtöbben, 907-en az államtudományi és nemzetközi tanulmányok kar képzéseire jutottak be. A kar képzési kínálatában meghirdetett, de időközben a hadtudományi és honvédtisztképző karra átkerült nemzetközi biztonság- és védelempolitika, valamint a nemzetközi igazgatási nappali alapszakokra volt a legnehezebb bejutni, előbbire 445, utóbbira 415 pontot kellett összegyűjteniük a jelentkezőknek.

A rendészettudományi karra 556 felvételizőt vettek fel, a pontszámok alapján a nappali alapszakokon a bűnügyi szak volt a legnépszerűbb: a bűnüldözési szakirányra 434, a gazdasági nyomozóira 411 pont volt a határ.

A rendészeti szak közrendvédelmi rendőr szakirányára 390 pont kellett a bejutáshoz, az igazgatásrendészeti és közlekedésrendészeti szakirányokon 352, illetve 353 pontra volt szükség. A katasztrófavédelmi nappali alapképzések közül az iparbiztonsági szakirányra kellett a legmagasabb pontszám.A hadtudományi és honvédtisztképző kar nappali képzései közül az állami légiközlekedési szak állami légijármű-vezető, valamint a katonai repülőműszaki szakirányain volt a legmagasabb a felvételi pontszám. A víztudományi karon a nappali képzések közül az építőmérnöki szakon volt a legmagasabb a pontszám - olvasható a közleményben.

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) a 2020/2021-es tanévre összesen 2809 hallgatót vett fel. Alapképzésen 2116-an, mesterképzésen 632-en, osztatlan képzésen 61-en kezdhetik meg ősszel a tanulmányaikat. Alapképzésen a felvett hallgatók 80, míg mesterképzésen 85 százaléka tanulhat térítésmentesen a Corvinus Ösztöndíjprogram keretében - közölte az intézmény.

Mint írják, a legnépszerűbb szakok megtartották a magas jelentkezői számot, és az angol nyelvű képzések esetében nőtt is a felvettek száma. A Corvinus kiemelt képzéseinek számító és az országban egyedül itt induló alkalmazott közgazdaságtanra idén 410 ponttal, illetve gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésre 428 ponttal lehetett bekerülni, ezeken a szakokon a tavalyihoz képest nőttek a bejutási ponthatárok. Az országban szintén egyedülálló alkalmazott közgazdaságtan angol nyelvű alapképzésen 401 ponttal lehetett támogatott képzésre bejutni. Kiemelkedően magas, 456 ponttal lehetett idén bejutni a nemzetközi tanulmányok angol nyelvű alapképzésre, ahol a felvett hallgatók átlagpontszáma 467 pont.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeptemberben 4626 elsőéves hallgató kezdi tanulmányait. Az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők létszáma és átlagpontszáma is magas maradt: az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas 422 pont, önköltséges formában felvettekkel együtt 418,7 pont.

Mesterképzésben közel ezer fő kezdheti meg ősszel tanulmányait. Az egyetem idegen nyelvű képzései továbbra is kiemelkedően népszerűek - közölte az intézmény.

A Semmelweis Egyetemre (SE) 2102 hallgatót vettek fel, az orvos- és egészségtudományi területen 2020-ban is az SE képzésein a legmagasabbak a pontszámok - közölte az egyetem.

Hermann Péter oktatási rektorhelyettes szerint a koronavírus-járvány hatása a felvételi ponthatárok alakulásán is érzékelhető, országosan kicsit alacsonyabbak a pontok minden intézményben, mint 2019-ben voltak. Ugyanakkor hozzátette: a legjobb képességű hallgatók kerültek be hozzájuk.

Várhatóan nyolcezernél is több új hallgató kezdheti el a tanévet a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a központi felvételi eljárásban a tavalyival csaknem megegyező számú, 5906 diákot vett fel az intézmény - közölte Rovó László rektor. A most következő pótfelvételi, a szakirányú képzések és a külföldi hallgatók jelenleg is folyó felvételi eljárásának lezárását követően várhatóan több mint 8 ezer új hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben az SZTE-n.

A rektor úgy fogalmazott, a Szegedi Tudományegyetem a nemzetközi rangsorok által is bizonyítottan meghatározó szereplője az ország felsőoktatásának. Az elmúlt száz évben Szegeden egységes egyetemi struktúra jött létre, ami alkalmas a továbblépésre és az erősebb nemzetközi szerepvállalásra is - tette hozzá.

Fendler Judit kancellár közölte, az SZTE stabilan a harmadik legnagyobb hallgatói létszámú felsőoktatási intézmény az országban. Hozzátette, hogy az egyetem szerepe jelentősen átalakult az utóbbi öt-tíz évben. Fontos feladatai lesznek a gazdaságfejlesztésben, a gazdaságélénkítésben, a befektetésösztönzésben vagy az ipari park kialakításában.

Gellén Klára oktatási rektorhelyettes elmondta: az új hallgatók közül 3677-en alap-, 856-an mester-, 969-an osztatlan, 404-en felsőoktatási szakképzésen kezdik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésen 4930, önköltséges finanszírozási formában 976 új hallgató tanul majd a szegedi egyetemen.

Csaknem háromezer elsőéves hallgatót vettek fel a győri Széchenyi István Egyetemre a szeptemberben induló képzésekre. Kovács Zsolt, az intézmény főigazgatója szerint az átlagpontszámok tíz-tizenöt százalékkal emelkedtek tavalyhoz képest, ami azt mutatja, hogy "jól felkészült fiatalok" kezdik meg tanulmányaikat.

Bízik abban - mondta -, hogy a magasabb ponthatárok hatására a lemorzsolódás kisebb lesz. Ez azért is fontos, mert az egyetem célja az, hogy minél többen szerezzenek diplomát. Tapasztalat szerint a cégek, intézmények keresik a Győrben végzett hallgatókat - emelte ki.

Az Audi Hungaria járműmérnöki karon az angol nyelvű járműmérnök alap- és mesterképzés iránt a magyar és a külföldi hallgatók is érdeklődtek.