Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Akad olyan kerület, amelynek magának kell lépnie a szúnyoginvázió miatt

Bár a katasztrófavédelem folyamatosan végzi országosan a szúnyoggyérítést, bizonyos fővárosi kerületeknek maguknak kell gondoskodniuk az igencsak megszaporodott vérszívók ritkításáról - vagy mert kimaradnak az országos programból, vagy mert nem elégséges az - akár a főváros besegítésével - eddig elvégzett munka.

Ezen a héten több mint 100 ezer hektáron, csaknem 460 településen folytatódik a szúnyoggyérítés, mondta el az InforRádiónak Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője, hozzátéve, tapasztalják az intenzív szúnyoginváziót.

A héten a Dél-Dunántúlon, Baranya és Somogy megyében, kiemelten a Dráva menti településeken, a Duna mentén a mosonmagyaróvári, a győri, a dunaújvárosi és szekszárdi régióban, a Tisza-tó településein, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú, Csongrád-Csanád és Békés megye számos településén dolgoznak majd a szakemberek, ismertette a BM OKF munkatársa.

A csapadékos időjárás, az erős felmelegedés és a belvizes területek is kedveznek a szúnyogok fejlődésének, tette hozzá Dóka Imre.

A megnövekedett szúnyogszám Budapesten is tapasztalható

Újpest polgármestere, Déri Tibor közölte, a tetőzést a szakemberek két hét múlvára várják. „A szúnyoggyérítés elméletileg folyamatos – ezen a héten nem, de az előző héten két alkalommal is jártak a katasztrófavédelem emberei a kerületben, illetve a jövő héten hasonlóan járni fogják a kerületet – fogalmazott a polgármester, megjegyezve: jelenleg csak a földi gyérítés megengedett, miután Magyarországon nincs olyan vegyszer, ami engedélyezve lenne légi úton történő alkalmazásra.

Déri Tibor hozzátette, folyamatosan kérik az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól a szúnyoggyérítési terület bővítését, hogy az terjedjen ki például a Duna mellett található Székesdűlőre is, illetve valamennyi olyan helyszínre, ahonnan lakossági panaszok érkeznek. A polgármester szerint egyébként jó az összhang és az együttműködés, hiszen rendszerint

teljesítik az önkormányzat kéréseit

a BM OKF szakemberei.

A dél-pesti XVIII. kerület ugyanakkor nem szerepel az országos katasztrófavédelem szúnyoggyérítési térképén – erről már a városrész polgármestere, Szaniszló Sándor beszélt az InfoRádiónak. Mint fogalmazott, 38 négyzetkilométerből áll a XVIII. kerület, amely esetében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy 5 darab erdőszakaszuk is van, amik közé a többi mellett Budapest legnagyobb erdeje, a péterhalmi is ide tartozik.

Ez utóbbinál volt gyérítés, de "a családi házak környékén ilyen jellegű tevékenység nem történt, ezért meggyőződésem, hogy sokkal rosszabb a külvárosokban a szúnyoghelyzet, mint például az olyan belvárosi kerületekben, ahol kevesebb a zöld felület” – magyarázta a kerületvezető.

A XVIII. kerületi önkormányzat ezért 20 millió forintos keretből, saját költségén végezteti el a szúnyoggyérítést a következő 3 hétben.

Szaniszló Sándor hozzátette, az elmúlt időszak egymást érő felhőszakadásai rontottak a szúnyoghelyzeten, éppen ezért most a legsürgetőbb a hathatós beavatkozás.

Az InfoRádió kérdésére azt is közölte, első körben a zöldfelületeket kezelték a kerületben, és a most következő hét végén indul az utcáról utcára történő kémiai irtás, amely révén nagyban csökkenhet a szúnyoginvázió mértéke.

Negatív lakossági visszajelzések

A III. kerület több részén is, főleg a kertvárosi területeken komoly gondot okoznak a szúnyogok, a korábbinál kevésbé hatékony a szúnyoggyérítés – hívta fel a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozó polgármester. Kiss László megjegyezte, ha az állami gyérítés nem lesz eredményes, akkor az önkormányzat saját kezébe veheti a helyzet megoldását.

A polgármester szerint sok a negatív lakossági visszajelzés a tekintetben, hogy a kerület egyes részein

„a korábbinál sokkal kevésbé hatékony a gyérítés”,

annak ellenére is, hogy a Fővárosi Önkormányzat saját forrásból is költ erre, bár ez nem lenne dolga – tette hozzá. Mint fogalmazott, más kerületek példáját követve Óbudán is fontolgatják további források bevonását a gyérítésre, segítendő az államot, „amennyiben az nem képes ellátni ezt a feladatát”.

Kiss László tájékoztatása szerint, miután összegyűltek a kerületi tapasztalatok, az érintett helyszínek ismertében fognak jelzést adni várhatóan még a héten a katasztrófavédelem irányába. Fontosnak nevezte továbbá, hogy bár két szúnyoggyérítésen is túl van a kerület, beleértve a főváros által biztosítottat is,

némi kivetnivalót hagytak maguk után az eljárások.

A polgármester arra is kitért, hogy Óbudának vannak forrásai arra, hogy saját költségén végezzen gyérítést, és amennyiben szükséges lesz, lépni fognak az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×