Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
321.64
bux:
131225.41
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay

Újabb szempont miatt is megemlegetjük az idei tavaszt

Átlagos hőmérsékletű és a megszokottnál szárazabb volt 2020 tavasza - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében.

Az évszak csapadékösszege országos átlagban mindössze 82,7 milliméter volt, és ezzel a harmadik legszárazabb tavaszként regisztrálták 1901 óta. Csak 1934-ben (72,8 milliméter) és a 2003-ban (64,3 milliméter) hullott az ideinél kevesebb csapadék ebben az évszakban. Az utóbbi évtizedekben gyakrabban fordul elő 100 milliméter alatti évszakos csapadékösszeg, mint a múlt század első felében - közölték.

Kifejtették: a március még átlagosan csapadékos volt (az átlag 108 százaléka), amit egy extrém száraz április követett. Ekkor a normál csapadékmennyiség csupán 26 százaléka esett, így az idei április a 4. legszárazabb 1901 óta. A csapadékszegény időjárás májusban is folytatódott.

Országos átlagban a májusi átlagos csapadékmennyiségnek alig a fele, 54 százaléka hullott.

Az idei tavasz hőmérséklete átlagosnak mondható. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 10,95 Celsius-fok. Március csaknem 1,5 fokkal, április 0,7 fokkal melegebb volt a sokéves átlagnál, május viszont a tavalyihoz hasonlóan hűvösen telt, a havi középhőmérséklet 1,8 fokkal elmaradt a megszokottól.

A tavasz leghidegebb napján, március 23-án az országos átlag nem érte el a fagypontot sem, és az országban többfelé havazott. Az évszak legmelegebb napja május 11. volt, akkor a középhőmérséklet 19,8 fok volt, és Pitvaroson 30,7 fokot is mértek - olvasható az elemzésben.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×